Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

elzálogosított darabföldet nem váltotta ki, az örökre Myko-é és Chepanus-é maradt. — 2. 1281. (helyesen: 1381!) jún. 24. A leleszi konvent bizonyítja, hogy Lajos király parancsára felszólította Fanchika-i Domokos fiát: Domokost, György fiát: Jánost és László fiát: Jánost, hogy az Altálpatak nevű földdarabot, amelyet hatalmasul elfoglaltak, bocsássák vissza Ardo-i János fia: Jánosnak és Zorardus fia: Jánosnak, és minthogy azt megtagadták, eltiltotta azokat a föld további elfoglalásától. — 3. 1405. dec. 1. A váradi káptalan előtt Maghfalua-i János fia: László és Ardou-i Zorardus fia: László, ezen Zorardus összes rokonsága nevében is tiltakoznak az ellen, hogy Fanchika-i Domokos, fiai: Moyses, Lázár, György, János, ezen György fiai: Miklós és János a Maghfalua területén lévő, a Nagy Pataka nevű árok által körülvett, őket illető szántókat elfoglalták, amitől eltiltják azokat. Az oklevelek bemutatása után a felperesek kijelentették, hogy ők Marcelleus fiainak: Myko-nak és Chepanus-nak leszármazottai, és kérték, hogy az alperesek mutassák be vállalt okleveleiket. Erre azok nevében Domokos alperes fia: Moyses kijelentette, hogy ügyvédjük Szt. Jakab nyolcadán tudtuk és beleegyezésük nélkül jelentette be, hogy Altalpatak eley nevű darabföldre vonatkozólag okleveleik vannak, mert nem tudnak arról, hogy Maghfalua és Kyreu birtokok között bármiféle Altalpatakeley nevű darabföld volna. A birtokba iktatás alkalmával azért mondottak ellent, mivel a felperesek a határjárás alkalmával a Kyreu birtokukhoz tartozó nagy darab földjüket a maguk részére akarták iktattatni, és amennyiben Maghfalua és Kyreu birtokok között egy Altalpatak eley nevű földet tudnak mutatni, azt visszafoglalhatják törvényesen, abba magukat beiktattathatják, aminek egyáltalán nem mondanak ellent. Tekintettel arra, hogy a leleszi konvent oklevele szerint egy Altalpatak eley nevű föld Marcelleus fiai: Myko és Chepanus, a felperesek elődei birtokainak a szomszédságában az Altalpatak folyóig terjed, a felperesek viszont azt állították, hogy az Altalpatak eley nevű föld Maghfalua és Kyreu birtokok között fekszik, amit a másik fél az ő tiltakozásuk ellenére foglalt el, az alperesek pedig tagadják ezt, ezért a fenti föld felülvizsgálása nélkül a felek között ítéletet nem tudván hozni, meghagyta a konventnek, hogy küldjön ki mindkét fél részére bizonyságot, akiknek a jelenlétében Maglod-i László mester királyi kúriai jegyző, a királyi kúriából kiküldött királyi ember hamvazószerda 15. napján (márc. 11.) kiszállva a Maghfalua és Kyreő birtokok közötti Altalpatak eley nevű, Myko és Chepanus és azok utódai birtokainak a szomszédságában fekvő föld területére, azt először a felperesek, majd az alperesek kijelölése alapján határolja meg, és a határjelekkel különítse el, és ha a felek egyeznek és nem mondanak kölcsönösen egymásnak ellent, akkor a Kyreő birtoktól határjelekkel elkülönített területbe iktassa be a felpereseket, ha pedig a felek nem értenek egyet és egymásnak kölcsönösen ellentmondanak, a felek kijelölése közötti vitás földet királyi mértékkel mérje fel, azt minőségre, hozamra és értékre nézve becsülje fel, vizsgálja meg azt is, hogy az alperesek a Myko és Chepanus birtokainak a szomszédságában fekvő Altalpatak eley nevű földet hatalmasul elfoglalták-e, annak részben, vagy egészben birtokában vannak-e, kihez tartozott a vitás föld régtől fogva, és kit illet meg jog szerint, és minderről [ ]

3 nyolcadára tegyen jelentést. Ezen a nyolcadon Uyhel-i Miklós fia: Demeter a többi felperes nevében is, valamint György fia: Miklós a Domokos fia: Domokos nevében is megjelenve személyes jelenléte előtt bemutatták a konvent oklevelét, mely szerint Maghlod-i László mester királyi ember hamvazószerda 15. napján kiszállott a Mykow és Chepanus és azok utódai birtokainak a szomszédságában fekvő Altalpatak eley