Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Szt. Egyed iránti tiszteletből átadják az egyháznak oly feltétellel, hogy a malom jelenlegi birtokosa: Szaniszló fia: Jakab szabó Somogwar-i polgár és utódai a malom bérlete fejében az egyháznak minden évben Szt. Márton nyolcadán 11-11 köböl tritici, siliginis őszi és tavaszi búzát, somogyi köböllel mérve adnak, munera-t pedig adinstar aliorum ibidem molendinum servantium, amint ezek a somogyi ispánnak szoktak fizetni. Ha a malmot Jakab vagy utódai el akarnák adni, az egyháznak elővételi joga van, ha a malmot pusztulni hagyják, a fizetésre akkor is rá kell őket szorítani; ha a malomépület teljesen elpusztulna, és Jakab és utódai nem akarnák helyreállítani, az apátnak és konventnek joga van a malomhelyet, felbecsült értékének megfizetése után, malomépítés céljából annak adni, akinek akarja. Hártyán, kopott függőpecséttel. DL 9788. (NRA 588-18.) — Wenzel XII. 54, kiv. — Átírta Zs. 1411. júl. 4-én (646). DL 9653. (Uo. 588-19. Két példány.) — (M.) * Máj. 21. XII. Gergely pápa oklevele az atyai kolostor ügyében. — Fermendzin 93, reg. (DF 275466.) — Helyes kelte: 1407. máj. 21. 476 Máj. 22. (Syrii, 2. die asscens.) Zs. Berench-i Gergely fia: István mester sumpmus nostre maiestatis dispensator (egr.) szolgálataiért, valamint pro uberiori regni nostri tuitione hatalma teljéből engedélyezi neki és általa testvérének: Ezdege-i Byssenus Pál volt szlavón bánnak (magn.), hogy bármely birtokukon fából vagy kőből castra seu fortalitia seu castella építtessenek, s azokat eisdem libertatibus et gratiarum prerogativis tarthassák kezükben, mint ceteri regni nostri nobiles et possessionati homines castra, castella seu fortalitia habentes. Oklevelét szokott pecsétjével erősítteti meg. Vízfoltos hártyán, a szöveg alatt a titkospecsét töredékével. Nyitrai kápt. lt. fasc. 44. n. 14. (DF 273553.) 477 Máj. 22. Siri. Zs. az aradi káptalanhoz. Iktassa be a Barocházaiakat a Temes megyei Barocháza negyed részének birtokába. — Ortvay: Temes 450. (Az aradi kápt. 1411. jún. 16-i okl.-ből: 589. DL 9785.—NRA 1546-48.) —(M.) 478 Máj. 22. (2. die ascens.) A szepesi káptalan előtt László episcopus Tyniniensis, commendator abbatie monasterii Beaté Marie virginis de Scepus ordinis Cisterciensis — a konvent nevében is — megegyezik Stoyanfalua-i Hank fia: Mihály mesterrel és fiaival: László és Imre mesterekkel (nob.) a Szepes megyei Stoyanfalua possessio seu terra census-áról. Mihály mester és fiai eddig ui. annak a megegyezésnek az alapján, amelyet a szepesi káptalan 1294. évi, saját 1264. évi oklevelét átíró és új pecsétjével megerősítő — általuk bemutatott — oklevele szerint Albert apát kötött Hildebrand de Monte Sancti Georgii-val, évente pünkösdkor duas marcas argenti ponderis Scepusiensis fizettek sub forma census, László apát és a konvent azonban sentientes se et dictum monasterium eorum propter exilem locationem et dationem census se et dictum monasterium ipsorum extitisse deceptos et defraudatos, és ezért Mihály mestert és fiait privare et amonere voluissent, majd fogott bírák közbenjárására mégis beleegyeztek de novo dictam terram seu possessionem Stoyanfalua per modum feudi eis locando et committendo oly módon, hogy évente kétszer, pünkösdkor és Szt. Jakab napján két-két márkát, összesen quatuor marcas fini argenti ponderis Scepusiensis fizetnek nekik pro vero censu, és ha ezt elmulasztanák, az apát és a konvent őket cum gravamine ab ipsis et sine strepitu iudicii extorquere valerent. Viszonzásul, in