Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

438 Máj. 6. (Agrie, in Ioh. a. port. Lat.) Miklós borsodi főesperes, egri kanonok, in spiritualibus auditor generális Muhi és Nyek plébánosaihoz. Minthogy Beelch-i Zudar (dictus) Benedek mester nem mutatta be András egri vikárius előtt — annak oklevele értelmében — a nyugtát arról, hogy megadta Feled-i Benedek fia: János feleségének Margitnak a két hitbért és jegyajándékot, amelyek egyike anyjának, Zudar Miklós özvegyének, Margitnak, másika carnalis nővérének, Ilona asszonynak jár, és nem fizette meg a három márka bírságot, idézzék Benedek mestert Beelch villa-ban Keresztelő Szt. János születésének nyolcadára (júl. 1.) jelenléte elé, a nyugta bemutatására és a bírság kifizetésére kötelezve őt. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 28956. (KKOL Neoreg. N-14.) 439 Máj. 7. (Waradini, f. V. p. inv. Crucis) Zs. valamennyi megye prelátusaihoz, báróihoz, ispánjaihoz, várnagyaihoz, nemeseihez és bármely más állapotú birtokosaihoz. Bachka-i Miklós fiai: András, György, és Tamás panaszt tettek, hogy egyesek jobbágyaikat, akik habita licentia, depositisque iustis eorum terragiis et aliis persolutis az ő birtokaikra akarnak költözni, királyi dekrétumait megvetve, különböző rágalmakat koholva nem engedik továbbköltözni. Mivel ipsa nostra décréta, in eo videlicet ut universi homines populares tam nostri regales, quam aliorum quorumvis, qui habita licentia depositisque prius iustis eorum terragiis et persolutis debitis ad quorumcunque possessiones causa commorandi venire volentes eundi et redeundi liberi sint semper et existant, sértetlenül meg akarja tartani, elrendeli, hogy engedélyt nyert népeiket és jobbágyaikat engedjék minden akadékoskodás nélkül a panaszosok birtokaira költözni. Ellenkező esetre meghagyja azon megyék ispánjainak vagy alispánjainak, ahol a jobbágyokat nem engedik tovább, hogy a szokott bírság mellett auctoritate nostra regia presentibus ipsis in hac parte attributa mediante szerezzenek érvényt rendelkezésének. Oklevelét, amelyet sigillo nostro solito erősíttetett meg, elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 96801. (Vay család berkeszi lt.) — (M.) 440 Máj. 7. (Bude, f. V. p. inv. Crucis) Zs. az egri káptalanhoz. Iktassa be Fygud-i Barnabás fiát: Imrét Péter fiának: Lászlónak a Heves megyei Felseufygud birtokon lévő kúriája felébe, amely zálogjogon illeti meg. Az egri kápt. 1411. jún. 9-i oki.-bői. DL 90856. (Csorna cs. devecseri lt.) 441 Máj. 7. (7. die 8. diei Georgii) A szepesi káptalan bizonyítja, hogy Rozgon-i Simon országbíró ítéletlevele értelmében (vö. 330) a felperes: cives et hospites de Sebyn és az alperes: [Sempse-i] János fia: István részére kirendelt kiküldöttei és Gargo-i András fia: [Péter] királyi ember Sebyn bírájával és 12 esküdtjével ad faciem duarum partium terre seu possessionis Syfkesfeulde vocate, ipsi Sebyn annexatarum] menve, először a bíró és a 12 esküdt kijelölték a határokat — az alperes jelenlétében és anélkül, hogy az ellentmondott volna —, majd a bíró: Nyulas (dictus) Miklós, a 12 esküdt polgár: [...], Iohannes faber, Petrus filius Nicolai, Iohannes Myld dictus, Nicolaus Suwerd dictus, Petrus dictus Plawnbizer, Martinus filius Stephani dictus Streyder, Iohannes dictus Beek, Martinus Ir[... ], adiunctis eis aliis undecim civibus hereditates in dicta Sebyn tenentibus, utputa Nicolao dicto Feyer, Iohanne dicto Rötchen, Andrea dicto Beler, Hencz Schykkenkrug dicto, Iohanne dicto Sa[... ] Glatczeg dicto, Nicolao