Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

Gergely leánya —, Katalin és Bethlen Gergely másik leánya: Krisztina, továbbá Doocz-i Imre özvegye: Margit és Bethlen Domokos fia: János nevében Tóth János nevű officiálisuk fegyveresen megakadályozták. Erről jelentést tesznek Mihály-nap nyolcadára a királyi személyes jelenlétnek. Papíron, hátlapjára nyomott pecsét töredékével. DL 63392. {Fasc. VII. n. 14.) — Az oklevél hátlapján olvaslvató feljegyzés: Pro A Petrus de Falkosfalwa cum nostris; solvit M. — Pro A Symon Moczkos de Persehaza cum nostris; solvit M. — Pro A Simon Moczkos de Persehaza cum nostris; solvit G. 463. 1495. január 17. (in Antonii) Trencséni vár (in castro nostro Trinchiniensi). Zapolya-i István, a Szepesség örökös ispánja, Magyarország nádora stb. — egregii et nobiles nobis sincere dilecti megszólítással — [Turóc vármegyének — a címzés nincs átírva]. Wigles-i Jwsth András és Koromhaza-i Korom Bálint egymás ellen tett panaszának megvizsgálását (revisionem et discussionem) a megyére bízza. A levelet megkapva mindkét felet rövid határidőre hívják törvényszékük elé, és minden egyes ellentétüket — meghallgatva panaszaikat és vádjaikat — Isten és az igazság nevében vizsgálják meg és zárják le. Átírta Turóc vármegye 1495. január 22-én kelt oklevelében. DL 63393. Zapolya-i István nádor jelen oklevelét átírta Turóc vármegye 1495. március 5-ón kelt oklevelében is > vingárti Geréb Péter országbíró 1498. szeptember 6. > turóci konvent 1498. december 6. > Szentgyörgyi és bazini Péter országbíró 1502. december 5. DL 63499. — Eltérő írásmód: Wygles, T[hri]nchyniensi. 464. 1495. január 22. (V. in Vincentii) SzenthMarton. Maythe-i Rafael, a Ssklabina-i vár kapitánya, turóci alispán, ennek helyettese (loco eiusdem constitutus): AlsoZathwrczie-i Dénes és a négy szolgabíró — Kosswthfalwa-i Márton, KysJessen-i János, KyssCzepczin-i Batiz János, Jezerniczie-i Gergely —, valamint Turóc megye nemeseinek egyeteme tanúsítják az alábbiakat: Zapolya-i István nádor 1495. január 17-én kelt átírt parancsára (lásd a 463. sz.) a megye székhelyén: SzenthMarton mezővárosban csütörtökön, Vince napján minden nemes összegyűlt, miután a panaszosokat szokott módon megidézték. Elsőnek Wigles-i Jwsth András (egr.) felemelkedve előadta: Koromhaza-i Korom Bálint (egr.) a nádor előtt azt panaszolta, hogy András az ő bizonyos vlachjait (Walachos) és jobbágyait juhaival és barmaival (peccoribus) együtt elfogta, és az éj csendjében elhajtotta, a jobbágyok juhaiból többet leölt, és csupán most, kezesség mellett (per fideiussoriam cautionem) engedte el őket; mindezt a comes-nek (az országbírónak) és a nádornak hozzá intézett leveleivel bizonyította. E panaszt Jwsth András még homagium-a fejében sem vállalta (pro suo homagio minimé suscipere vellet). Korom Bálint fenntartotta panaszát, majd tanúi — KysJessen-i János szolgabíró, KysJessen-i Mátyás, NaghJessen-i Jessensky Miklós, Ffolkusfalwa-i Laczny György, Ffolkusfalwa-i György fia: Tamás, Ffolkusfalwa-i András fia: György, Ffolkus-