Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)
A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában
török ellen hadjáratot szerveznek, és az országlakosok erre adót ajánlanak meg, az adót a császár fennhatósága alatti magyar területek alattvalói is fizetni kötelesek. Ebből arra következtethetünk, hogy ekkor, 1466-ban is ilyen adóról lehetett szó. 1466. februárjában vagy márciusában volt ugyan egy országgyűlés — határozatairól csak hiányos ismereteink vannak —, amely éppen a nyárra tervezett török háborúval foglalkozott, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a király az országgyűlés rendelkezéseit félretolva, a hadbavonulásról a királyi tanáccsal újabb rendelkezéseket hozott; így elképzelhető, hogy az adót is ez alkalommal ajánlották meg. Az országgyűlésen megajánlott adó mellett szólna viszont a decretaliter kifejezés és az a tény — Mátyás idézett oklevelében van rá utalás —, hogy az adó fizetését megtagadók birtokával iuxta statútum et decretum superinde factum a király szabadon rendelkezhet. 1473. november 14-én a Velencében tartózkodó Leonardo Bottá arról tudósította a milánói herceget, hogy a király adót akart kivetni, de baroni suoi nem akartak beleegyezni. 8 A királyi tanács, a főpapok és bárók döntő szerepe az adó megajánlásában egyébként sajátos módon kifejezésre jut az országgyűlésen megajánlott adók esetében is. 1463-ban Tolnavárott, tehát feltehetően az országgyűlésen Zápolyai István szerint iuxta dispositiones prelatorum et baronum ajánlották meg az adót. Az 1464-i adóról pedig úgy emlékezik meg Mátyás, mint ami iuxta dispositiones prelatorum et baronum ac decretum Albense való volt. 1476. február 19-én a milánói követ, Lucas Lupus Budáról arról tudósít, hogy in diéta hívták össze Magyarország báróit, akik szokás szerint adót ajánlottak meg a török elleni hadjáratra. 9 Lupus tudósítása alapján a királyi tanács ülésére gondolhatnánk, Mátyás 1476. május 19-i parancsleveléből azonban kiderül, hogy a követ által jelzett időpontban országgyűlés volt Budán, és elképzelhető, hogy itt ajánlották meg az adót is. Lucas Lupus egyébként az októberi pécsi országgyűlés vonatkozásában is csak a bárók összehívásáról tesz említést, 10 akiknek akaratából mondja az adót is. Hasonlóképpen a királyi tanács fontos szerepére derül fény a főpapoknak és báróknak a király ígéreteit szavatoló okleveleiből is. 1462-ben kilátásba helyezik, hogy nos vero nunquam dabimus aliquam contributionem nec recipére permittimus, 1468-ban pro eodem rege et cum eodem megígérik, hogy a király similem taxám nobis invitis non recipiet, 1470-ben pedig arra tesznek ígéretet, hogy a királyt tanácsukkal az adó kivetésére rá nem veszik. Ekkor először tesznek említést kötelezvényükben az „országlakosokról" is, akiknek akarata ellenére nem fog a király adót kivetni, ami 1471-ben, mint a nemesség kívánsága bekerül a dekrétumba. s MDE tipp. 245-246. y Uo.p.347. 1(1 Uo. p. 334.
