Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)

A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában

De a király nemcsak az adót illetően határozott tanácsával az országgyűlés nélkül, hanem az országra általánosan kötelező szabályt is alkotott, ha azt nem is nevezték dekrétumnak. 1466. április 12-én Győr megyéhez intézett parancsleveléből értesülünk, hogy az országgyűlés rendelkezéseit mellőzve, a királyi tanáccsal a katonáskodást szabályozandó újabb rendelkezést hozott, amelyben részben a korábbi dekrétumok végzéseit ismétli meg, részben újakat alkot. Bár Mátyás ezt a rendelkezését csak dispositio-nak nevezte, joghatály tekintetében e között és a hadba vonulást az egész országra kiterjedően szabályozó székesfehérvári dekrétum között nem volt különbség. Mindkettő általánosan kötelező érvényű volt az egész országra. A korszak nem ismerte a törvény és a királyi rendelkezés közötti közjogi különbséget. A dispositio megjelölést egyébként használták a dekrétum vonatkozásában is. Mátyás 1467. április 24-i levelében például a márciusi országgyűlés végzése mint dispositio prelatorum, baronum nobilium regni nostri szerepel, Báthori István országbíró pedig 1483. szeptember 13-án

11 „iuxta statua decreti dispositionesque dominorum prelatorum, baronum et regni nobilium universorum per eosdem ... superinde editi et stabilitás" rendelkezik. Az országgyűlések rendszeressé válásával sem tekintették még alkotmányos elvnek, hogy a király az országra általánosan kötelező szabályokat csak az országgyűléssel együtt alkothat. A királyi tanácsnak a törvényhozásban betöltött szerepére, jelentőségére abból is következtethetünk, hogy nemegyszer a dekrétum alkotóiként csak a királyi tanács tagjait tüntették fel. Mátyás az 1458. június 8-i dekrétumra hivatkozva 1458. szeptember 22-én iuxta vim et formám generalis decreti novissime in civitate nostra Pestiensi... per prelatos et barones editi idéztet, 1467-ben Szlavónia hatóságaihoz intézett leveleiben iuxta formám decreti, novissime per prelatos et barones nostros editi (július 13.) ,

12 majd iuxta dispositionemprelatorum et baronum nostrorum hic Bude novissime factam (július 23.) rendeli a tributum fisci regalis fizetését.

13 Hasonlóképpen mint decretum fidelium nostrorum prelatorum baronumque szerepel Mátyás Kassához 1474. december 11-én intézett levelében a távollétében tartott őszi országgyűlés határozata is. Ugyanezt látszik alátámasztani Mátyás 1481. november 1-i ítéletlevele is, amelyben azt olvashatjuk, hogy quilibet regum ... in suis regnis ... prelatorum et baronum suorum regnique procerum consilio adhibitoque consensu ac unanimi voto et voluntate leges et decreta condere ... sui principatus ac regié dignitatis auctoritate habet atque potest.

14 A proceres azonban nemcsak az arisztokráciából, hanem a köznemesség felső, vagyonosabb rétegéből valókat is jelölte, akik Mátyás alatt többnyire a köznemességet képviselték az országgyűléseken. Éppen ezért, és mert nem 11 Cod. Zichy XIp. 363. 12 Katona: Hist. crit. XVp. 212. 13 Magyar Országos Levéltár, Dl 102166. 14 Uo. Dl 12795.