Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990)

nyolcadára (1429. jan. 13.) halasztódott. Ekkor a felperesek bemutatták a sági konvent oklevelét, amelyben az jelentette a királynak, hogy Ipolkezy-i Miklós fia István királyi ember — András pap, konventi kiküldött jelenlétében — a Tamás apostol ünnepe előtti szerdán (1426. dec. 18.) János fia Miklóst Pribel-en megidézte, de most János fia: Miklós és Dorko asszony nem jelentek meg; ezért meghagyta a sági konventnek, hogy Miklóst és Dalyo-i György deák özvegyét, most Ragyolch-i Lengyel Mihály feleségét: Dorko-t idézze meg harmadízben György napjának nyolcadára (1429. máj. 1.), majd a per különböző okok miatt az elmúlt György-nap nyolcadára (1430. máj. 1.) halasztódott. Ekkor Domokos — testvére: Péter nevében is, országbírói levéllel — bemutatta a sági konvent oklevelét, amely szerint azokat Thwr-i László fia: Péter királyi ember — György deák konventi kiküldött jelenlétében — Tiburtius és Valerianus napján (1429. ápr. 14.) Pribel-i birtokrészükön megidézte, de Dorko nem jelent meg, ezért megbírságolta. Minthogy Dorko asszony háromszori idézése megtörtént, és Domokos a Bencze, most Alsopribel nevű földhöz való jogukat igazolni akarta, bemutatta Zechen-i Frank országbíró 1398. február 11-én kelt privilégiumát (lásd a 221. sz.). Thomboldus fia: Domokos ezután az ellentmondás okát kérdezte, mire János fia: Miklós azt felelte, hogy Benczefelde-n másképp Pribel-en bizonyos részhez joga van és bemutatta Kappla-i János országbíró 1392. április 4-én kelt, tartalmilag átírt pátens oklevelét (lásd a 202. sz.). Ezek után Palóci Máté országbíró felszólítására a felek Tombold fia: Domokos a maga és a sági konvent levelével Péter nevű testvére nevében, Miklós ügyét pedig magára vállalva, valamint János fia: Miklós — a fia: János és testvére: Tamás ügyét is magára vállalva — kiegyeztek olyképpen, hogy a Tomboldnak és Danch fia: Miklósnak adott Pribel-i Bencze földébe harmadrészben adományosként befogadja Miklós apját: Jánost; felkéri tehát a sági konventet, hogy az Alsópribel-i Bencze felde birtokot Keresztelő János születése ünnepének 24. napján (júl. 17.) ossza meg a felek között Dorko asszony esetleges tiltakozását, mert három idézésre sem jelent meg, nem véve figyelembe, és eljárásáról Jakab napjának nyolcadára (aug. 1.) tegyen jelentést. Ekkor a felek bemutatták a sági konvent 1430. augusztus l-jén kelt oklevelét (lásd a 290. sz.), amelynek átírása után a birtok megosztott részeit az országbíró véglegesen a feleknek ítélte, és az ügyet privilégiumba foglalta. Átírta Ország Mihály nádor 1467. július 8-án kelt privilégiumában. DL 65941. (Fasc. AM n. 58.) 292. 1435. április 21. (30. die termini ti. in med. quadr.) Buda. Bathor-i István országbíró a György esztergomi érsek által Sclabonya-i Balázs fia: Miklós ellen böjtközép ünnepén — amikorra a kúriában vízkereszt nyolcadán (jan. 13.) folyt összes pert elhalasztották — indított perben a váci káptalannak a három vásáron való kikiáltással történt idézésről szóló oklevelének bemutatását és a döntést a felek ügyvédjének kérésére az addigi 15 márka bírság mellett Jakab napjának nyolcadára (aug. 1.) halasztja. Eddig 15 márka bírság 2/3-a kétszeresen az országbírót, 1/3-a