Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
hiteleshelyi teendőket. 422 Az erdélyi katolicizmus helyzetéért aggódó Ferdinánd király érdekei szintén az apátság talpra állítását sürgették. Újra egyházi személyt kellett tehát az élére helyezni. Erre az eleve nehéznek ígérkező megbízatásra Ferdinánd király Kolozsvári Jánost, a nagyszombati domonkosok 39 esztendős volt perjeljét szemelte ki, aki ragyogó ékesszólásával korábban annyira megnyerte tetszését, hogy meg is adományozta. 423 Az új apát Kolozsváron született módosabb polgári családból. 424 Testvérei, akik Poch családnévvel éltek, még apátsága idején is itt laktak. Tanulmányait a domonkos rend tagjaként végezte. Hihetőleg szülővárosa domonkos kolostorában kezdte és 1548/49-ben a bécsi egyetemen fejezte be. Itt teológiai és egyházjogi doktorátust szerzett. 425 Korán kitűnt műveltségével és szónoki képességével. Eleinte rendje nagyszombati kolostorának perjelje. A királyi udvarral és a politikai élet hatalmasaival kiépített kapcsolatai révén előbb a tapolcai apátságot kapta kommendába. Innen rendelte Ferdinánd király 1554 folyamán Kolozsmonostorra apátnak. 426 Életét, láthatóan, szülőföldjén kívánta befejezni. Elvadult földeken irtatott, szőlőt telepített, birtokot vásárolt magának, bizonnyal testvéreire gondolva. 427 Helyzetét azonban a változott körülmények között, melyeket az új hit előretörése jellemzett, hosszú hónapok után sem sikerült megszilárdítania. Az erdélyiek jogosan látták benne a Habsburg-király pártfogoltjai. Még 1555 áprilisában is országgyűlési végzéssel követelték tőle, hogy a rendek előtt tegyen esküt a hiteleshelyi levéltár gondos őriztetésére. Amikor pedig János apát kijelentette, hogy ő már tett ilyen esküt az esztergomi érsek előtt, utasították a királyhoz induló követeiket, ellenőrizzék az érseknél ezt a kijelentést. 428 A légkör tehát, amely az új apátot itthon fogadta, egyáltalában nem volt kedvező, noha Kolozsmonostornak az utolsó fél században ő volt a legképzettebb vezetője. Ennek ellenére János apát 1555 novemberében még biztosnak ítélte helyzetét; szőlőt vett zálogba. 1556. január 28-án azonban ugyanezt a szőlőjét arra az esetre, ha távoznia kellene az apátságból, már György nevű testvérére ruházta át. 429 E két időpont között zajlott le az a döntő fordulat, mely a régi és az új hit évtizedes küzdelmét az utóbbi javára eldöntötte, véget vetett nemcsak Kolozsvári János apátságának, hanem a szerzetesi élet még pislákoló mécsesének is Kolozsmonostoron. A lutheri reformáció tanításainak terjedése Kolozsváron már a harmincas években kimutatható, elsősorban a szász lakosság körében. 1541 végén vagy a következő esztendő elején az itteni polgárok már a ferences apácák házát is 422 EOE I. 502. 423 JUHÁSZ: i. m. = EM 1933. 433. 424 Pályarajza: JUHÁSZ: i. m. = EM 1933. 432—444. 425 SCHRAUF KÁROLY: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Budapest, 1902. 202. — GALL, FRANZ: Die Matrikel der Universitát Wien. III. Graz — Köln 1959. 85. — HARSÁNYI: i. m. 98. 426 HARSÁNYI: i. m. 97—98, 324. 427 KmJkv 5345., 5428., 5441. sz. 428 EOE I. 545. 429 KmJkv 5441. sz.
