Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
régi pecséttel erősítettek meg. 143 Egy esztendővel Albeni Henrik királyi kinevezése után tehát Kolozsmonostoron még mindig nem ő, hanem egyéb forrásokból egyelőre nem ismert másik személy gyakorolta az apáti hatalmat. Az is elgondolkoztató, hogy Albeni Henrik kolozsmonostori tényleges jelenlétéről 1410-nél korábbi időpontból hiteles értesülés nem szól, noha garamszentbenedeki tartózkodása is csupán 1407 nyaráig adatolható. 144 Tekintve, hogy Zsigmond király ebben az időben teljhatalmúlag, minden pápai hozzájárulás nélkül töltötte be az egyházi javadalmakat, Fridel jogcíme az apátsághoz az Albeni Henrik kinevezését megelőző időből származhatott. A konvent XII. Gergelyhez intézett fentebbi jelentése kifejezetten hangsúlyozza a javadalmat Henriknek átadó Pál apátságának törvényességét. Erre bizonyára az elaggott Pál apát utódjául korábban kiszemelt Fridel jogcímének tagadásához lehetett szüksége. Zsigmond király és az ellenpápák közötti kapcsolat azonban 1403 után sem szakadt meg teljesen. VII. Ince, majd ennek 1406 novemberében bekövetkezett halála után XII. Gergely pápának a megbízottja, Wolawiai Miklós boroszlói prépost, legalábbis 1408 nyaráig, Magyarországon tartózkodott, és az adott körülmények között igyekezett a kúria érdekeit képviselni. 145 Fridel apátságának jogalapja tehát konventi választás vagy valami pápai intézkedés lehetett. Ez magyarázná, hogy Kolozsmonostor miért tudósítja XII. Gergely pápát Albeni Henrik királyi kinevezéséről és a konvent részéről történt elfogadásáról, amikor erre akkor nemhogy szüksége nem volt, de ez egyenesen tiltott lépésnek számított. 146 Ezt az iratot a szerzetesek láthatóan önigazolásul állították ki, hogy fedezzék magukat, amiért a kúria valamilyen korábbi szándéka ellenére cselekedtek. Csak gyanítjuk, hogy Fridel egy ideig igyekezett Albeni Henrik tényleges hivatalba lépését gátolni, de az akkori egyházpolitikai helyzetben végül is át kellett adnia az apátságot a hatalmas bárói dinasztia érdekeit képviselő királyi jelöltnek. Ennek valószínű időpontja — újabb adatok esetleges előkerüléséig — 1409-re tehető. 147 Mindenesetre 1410. január 27-én Zsigmond király Henrik apátot és birtokait már különleges védelme alá helyezte mindenkivel szemben. 148 A kolozsmonostori apátság birtokbavétele körüli nehézségek arra késztették Albeni Henriket, hogy helyzetét az első adandó alkalommal igyekezzék pápai megerősítéssel vitathatatlanná tenni. Erre Zsigmond politikájának változásával hamarosan lehetősége is nyílott. A király, hogy megszerezze a Szentszék támogatását a német-római császári korona elnyerésére irányuló terveihez, 1410 tavaszán fényes követséget menesztett XXIII. János pápához, és kiegyezett vele 143 ZsOkl II. 6006. sz. 144 PannRendt XII/B. 103. — CSOMOR 54—56. — KNAUZ NÁNDOR: A Garam-melletti szentbenedeki apátság. I. Budapest 1890. 77. 145 MÁLYUSZ: A konstanzi zsinat 91. 146 Uo. 82—83. 147 KmLt 78. sz. Az apát neve és a keltezés hibás a regesztában! (DF 275211.) 148 KmLt 86. sz. A regeszta keltezése hibás! (DF 275218.)
