Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
az egyházi javak betöltése körül támadt vitában. 149 A pápa maga is jóváhagyta Zsigmond 1403-tól fogva tett egyházi adományait, de a jövőre nézve fenntartotta magának a jogot egyes javadalmak betöltésére, amivel viszont a király értett egyet. 150 Ehhez az új helyzethez leggyorsabban a hajlékony Eberhard püspök és Albeni atyafisága alkalmazkodott. A királytól kapott főpapi kinevezéseik pápai megerősítése fejében az elsők között vállalták a kúriának járó nagy összegű illetékek (servitium) utólagos megfizetését. 151 Albeni Henriket XXIII. János pápa 1411. augusztus 27-én nevezte ki kolozsmonostori apátnak, de oklevelében említést sem tett a megelőző királyi kinevezésről. 152 Miután azonban 1415-ben a konstanzi egyetemes zsinat XXIII. Jánost megfosztotta pápai méltóságától, Henrik szükségesnek érezte, hogy a változó egyházpolitika minden újabb fordulata esetére biztosítsa magát. Ismét megerősíttette tehát apáti kinevezését. 1415. október 1-én az egyetemes zsinat Zsigmond királyhoz intézett iratában kinyilvánította, hogy a letett pápa kolozsmonostori kinevezését maga részéről érvényesnek tekinti, és kérte az uralkodót, továbbra is tartsa meg Henriket apátságában. 153 Bizonyára érdekeinek védelme és a továbbiakban jól kamatoztatható ismeretségek szerzése késztethette Henrik apátot, hogy — bátyja, János pécsi püspök társaságában — személyesen is megjelenjen az egyetemes zsinaton. Erre a költséges utazásra azonban nem 1415-ben került sor, amint a zsinat részvevőinek egyik névsora alapján eddig vélték, hanem csak a következő év tavaszán. 1416. január 11-én Henrik még itthon volt, de május 15-én már Konstanzban tartózkodott. 154 A zsinat ekkor engedélyezte számára, hogy — az erdélyi püspök joghatóságának sérelme nélkül — végre apáttá avattathassa magát bármelyik püspökkel. 155 Henrik apát konstanzi jelenléte adatokkal egyelőre csupán 1416 decemberére, valamint 1417 júniusára és júliusára vonatkozóan bizonyítható. 156 A további kutatás azonban bizonyára tárhatna még fel újabb és közelebbi adatokat Henrik apát zsinati szerepléséről. A Konstanzban szerzett összeköttetések és élmények maguk is alakították Henrik további pályáját. Az egyetemes zsinat első seregszemléje volt a XV. századra nagy létszámúvá duzzadt egyházi értelmiség középrétegének. 157 Ennek mozgolódása az egyház vezetésében és javaiban való fokozottabb részesedésért ebben az önmagát tipikusan feudális módszerekkel megvalósító apátban ellenérzéseket váltott ki. Albeni Henrik Konstanz után közéleti, politikai tapasz149 TTár 1892. 397—398. — THEINER II. 186—189. 150 MÁLYUSZ: A konstanzi zsinat 93—97. 151 Uo. 98. 152 CD X/5. 632—633. 153 CD X/5. 631—634. — KmLt 97. sz. (DF 275228.) — EMOkl 237. sz. 154 CD X/8. 558. — PannRendt XII/B. 77. 155 PannRendt XII/B. 77—78. — DL 28738. 156 CD X/5. 775—779. — KmLt 101. sz. (DF 275231.) 157 MÁLYUSZ: A konstanzi zsinat 32—33.
