Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
dó közös gyűlése, azaz káptalana. Ezek válasszanak alkalmas személyeket vizitátorokul az egyes kolostorok meglátogatására, a vizsgálatok során felfedett hibákat és mulasztásokat pedig a következő káptalan orvosolja. 56 Bár van adat a XIII. századból is rendi káptalan tartásáról, ez az intézmény akkor nem gyökeresedett meg a magyar rendtartományban. Ezekhez a korábbi kezdeményezésekhez kívántak visszatérni, amikor a belső zavarok elültével, a magyar monostorok vezetőinek kérésére, XXII. János pápa 1332-ben újból elrendelte az országos káptalanok évenkénti megtartását, és tiltotta a püspököket, hogy ezt akadályozzák. 57 A magyar rend megújulási törekvései találkoztak a pápai kúriának azokkal a fáradozásaival, amelyeket XII. Benedek pápa tett a bencés rend általános reformja érdekében. 1336-ban kiadott statútumában, az ún. Benedictinában, a pápa aprólékosan szabályozta a rendi élet minden egyes részletét. 58 Küzdelem az apátság birtokaiért Fentebb már láttuk, hogy 1337-től fogva a magyar bencés rendben is elkezdődött a reformok végrehajtása. Ennek során került vissza Kolozsmonostor a rend irányítása alá. Pál püspök pápai kommendájának felfüggesztésével mód nyílott az apáti tisztség választás útján való betöltésére. A rend élére került új, erélyes vezetők megtartották a háromévenkénti káptalanokat, komoly anyagi áldozatokkal visszaváltották monostoraikat a bitorlók kezéből, általános akciót indítottak az elfoglalt birtokok visszaszerzésére, helyreállították a belső fegyelmet. Mégsem következett be döntő fordulat a rend életében a teljes megújulás irányában. 80—100 esztendei viszonylagos virágzás után ismét felütötték fejüket a korábbi jelenségek. Ennek a kommendátori rendszer egyszerre volt oka és okozata. A magyar rend ugyanis, a Benedictina rendelkezései ellenére, semmit sem valósított meg abból a nagyszabású művelődési programból, amelyet XII. Benedek rendtartása a szerzetesek iskolázása érdekében részletesen előírt. A pápa minél több egyetemet végzett szerzetest akart látni ebben a rendben is, hogy közszelleme felfrissülhessen. Erre az új szemléletet és komoly anyagi áldozatokat kívánó lépésre azonban a magyar bencés rend képtelennek bizonyult. 59 Szerzetesi utánpótlása ezután sem lett műveltebb, nem jutott túl a vallásosság passzív, külsőséges formáin, jelentős vagyona nem vált az egyházi elit nevelésének anyagi alapjává, hanem megmaradt továbbra is a feudális hatalmasságokat valósággal csábító jövedelemforrásnak. Nagy vagyona bűvös kört vont a Benedek-rend köré, melyből a középkor adott viszonyai között, tagjainak 56 PannRendt II. 8—10. 57 PannRendt II. 15—16, 370—371. 58 A statútum bő magyar kivonata: PannRendt II. 17—38. 59 MÁLYUSZ: Egyházi társadalom 246—249.
