Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
politikai élet legfontosabb kulcshelyeit, a kancelláriákat, a dalmát—horvát bánságot évtizedekig kezükben tarthatták és rövid idő alatt hatalmas vagyont kovácsolhattak össze maguknak. 54 Rápolti Gothárdot anyai nagybátyja, Kecseti Agmándi Péter váci püspök, királynéi kancellár indította el az értelmiségi pályán, melynek első ismert állomása Kolozsmonostor gubernátorsága volt. Életcélja teljesen világos: nagyobb vagyonhoz, társadalmi tekintélyhez és politikai befolyáshoz juttatni családját és persze önmagát, amint ezt Agmándi Péter a Kecsetiekkél tette. Bár ennek érdekében a szerzetességet is vállalta volna, mindjárt túladott az apátságon, amikor elnyerhette a többet jövedelmező gyulafehérvári prépostságot és nagybányai plébánosságot. Valóban az ő segítségével a Hunyad vármegyei Rápoltiak a középnemesség legmódosabb családjai közé törtek elő. 55 A Dengelegi Pongráczok két ízben is megkísérelték, hogy létai vártartományukat a Mátyás király támogatásával folyó erdélyi birtokszerzéseik során Kolozsmonostor falvaival kikerekítsék. Pongrácz László még egyetemi képzettségével indokolhatta e javadalom megszerzését, Pongrácz Mátyás azonban már csupán vagyona gyarapítására hivatkozhatott királyi rokona, Hunyadi Mátyás előtt. 56 A társadalmi emelkedés további megalapozása tette kívánatossá a segesvári Polnarok számára Kolozsmonostor birtoklását. A külföldi tanulmányok, a képzettség révén jutott e segesvári polgár család a patriciátus sorába. Miután pedig a Polnarok kapcsolatba kerültek a királyi udvarral, kiemelkedtek a Szászföld kisszerű viszonyai közül, és a nagypolitika boszorkánykonyhájának közelébe férkőzhettek, a kolozsmonostori apátság falvai jelentették azt az anyagi alapot, amely elfogadhatóvá tehette őket az ország nagybirtokos vezetői körében. A tanulás előrelendítő ereje és az egyházi javadalmak fontos szerepe elsősorban a polgári származású értelmiségiek társadalmi emelkedésében ritkán mutatható ki olyan kézzelfoghatóan, mint a Polnarok és a kolozsmonostori apátság kapcsolatában. Különféle egyházi javadalmak birtoklása nyitotta meg Európát és a korszerű tudás birodalmát előbb Polnar Márk, majd három unokaöccse előtt. Csak ezek korai elhalálozása húzta keresztül Polnar Márk jól átgondolt terveit, és törte derékba e polgársarjaknak a legfelső vezető rétegbe ívelő pályáját. 57 Bár ritkábban, de a világi pályán is előrelendítő erőként jelentkezett az egyházi javak birtoklása, főként a kommendátor rendszer nyújtotta lehetőségek között és a XVI. században. Erre vonatkozó példaként a történelmi szerephez jutott Tomoriakra hivatkozhatunk. Az Erdélyben jövevény Tomori Pál egész családja szerencséjét alapozta meg, amikor 1501-ben a kincstartó Bornemisza János ismeretlen, fiatal familiárisaként elvállalta a király birtokába vett kolozsmonostori apátság javainak igazgatását. Ez és fogarasi várnagysága szerezte meg neki Erdélyben a tekintélyt, itt járta ki a közélet helyi iskoláját, erre alapozódott 54 Vö. 42-^6. 1. 55 Vö. 56—58.1. 50 Vö. 59-61.1. 57 Vö. 63—65. 1.
