Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Trencsén megye 1549

bániakat az úr házában lakó zsellérekként vették jegyzékbe. Az egyetlen összeírt molnár (az ,,ip." rovaton) az oroszlánkői uradalomban lakott, a molnárok egy külön jegyzéke 22 molnárt tüntet föl, ugyanennyi helységben.

5 Az „egyéb" rovatba túlnyomórészt pásztorok kerültek, bőségesen jutott belőlük a megye minden tájára; 7 helységben vlachok, egyben-egyben (Prileszen, illetve Dubnicán) halászok, illetve szabadosok éltek, a többiek bírók voltak.

6 A megye 17 középkori városából (mezővárosából) a rovásadójegyzék szerint Trencsén civitas (90 portával), valamint Bolondóc (41 portával és 59 más egységgel) voltak a legnépesebbek, de Beszterce, Rajec, Bán, Varin, Bellus, Nagybiccse, Leva, Predmir, Zsolna, Újváros és Puhó is tekintélyes számú lakosságnak adott szállást (portáik és más egységeik együttes száma városonként legalább 30 volt). Csupán Kasza, Lednice, Podluzsán és Zsitna maradtak e szám alatt; erősen csökkentjelentőségüket mutatja, hogy ekkor nem is nevezik őket oppidumnak. (Igaz: néhányat a nagyobbak közül — Bolondócot, Lévát, Újvárost — ugyancsak nem.) A községek sorából Dubnica, Ivanóc, (Morva)lieszkovec, Mnessic, Riblény, Szoblahov, (Trencsén)tepla, Túrna és (Vág)újfalu haladták túl a 30-as szintet (portákat és más egységeket egybeszámolva). Város és népes község csak nagy- és középbirtokosok tulajdonában volt, legtöbbjük Podmaniczky-, Bánffy- és a királyéban, de 1-2 igen jelentős helység jutott Ostrosithnak, Kosztkának és az érseknek is. A lakosság mintegy 1/4—1/5 része lakhatott városokban. 1549-ből, 1555-ből és 1559-ből ránk maradt urbáriumszövegek

7 adják meg a lehetőséget arra, hogy királyi és Podmaniczky birtokok (trencséni, besztercei, szucsai uradalombeli) 46 helységének népességszámra vonatkoztatható adatait a rovásadóéval összevessük. A rovásadó portáinak és úrbéres családfőinek összesített számánál 40%-kal nagyobb az urbáriumokban följegyzett valamennyi jobbágy, zsellér és más személy együttes száma (1171:835,5). A különbség érthető módon elsősorban a rovásadóporták és az urbáriumok jobbágycsaládfői közti nagy számdifferenciából adódik: egy-egy portára több mint 2 urbáriumbeli jobbágycsaládfő esik (757:368,5). Az urbáriumok zselléreinek száma ugyanakkor nem sokkal (mintegy 10%-kal) múlja felül a rovásadóbeliekét (372:338), a többi kategória adatai pedig (42 subinquilinus, illetve szabados az urbáriumokban, másfelől 129 pásztor, bíró, szegény és új telepítésű az adójegyzékben) — mivel az utóbbiak jó részének az urbáriumokban szükségképp jobbágyok felelnek meg — valamelyest csökkentik a portaszám és a jobbágyszám közti nagy különbséget (1:2-ről 1:1,7-re). Az 1549. évi trencséni birtokosok (illetve közvetlen férfiági elődeik) túlnyomó többségükben — 66-ból 57-en — hosszú idő óta, legalább az előző évszázadtól ültek itteni javaikon, köztük azok is, akiknek családja nem helybeli eredetű volt, hanem egykor a közel fekvő megyékből származott ide. Birtokterületük az idők során természetszerűen nem maradt változatlan, a régebbi 5 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum XLIV. A szakmunkások és más fontosabb kategóriák adatait lásd a táblázatok jegyzeteiben. 6 A vlachokat és a halászokat a táblázatok jegyzeteiben feltüntettük. Pásztorok éltek a következő helyeken: Podmanin, Nagylednice (2), Domanis, Nagyudicsa (2) Vágbeszterce (3). Plevnik, Drinove, Rassov (2), Predmir (2), Scsavnik (2), Szulyó, Ovcsarszkó, Mala Bicsa, Nagybiccse, Puhó (2), Ledec (2), Kisporuba, Bellus (3), Hoscsina, Nivnica, Nagyszucsa, Szernye, Nevsova (2), Felsökocskóc (2), Hlozsa (2), Leszkovc ( = Vágmogyoród), Prerita, Bohunic, Újváros, Liszica, Sztrázsa ( = Nemesőr), Teplic ( = Vágtapolca), Gbelany, Turó (2), Roszina, Sztranszke (2), Gyurcsina (2), Kiscserna, Rajec (2), Babkó, Visnyove, Tirnove, Pruzsina (2), Gyurgyove, Podszkaij (2), Felsőlieszkó, Felsőmostyenec, Alsómostyenec (2), Szverepec, Viszolaj, Szlavnica, Kamenicsány (2), Bolessov (2), Poruba ( = Turirtovány, 2), Klecsány, Vaszka ( = Kisszlavnica), Piehov, Liborcsa, Klucsove, Opatovavesz ( = Apátfalva, 2), Zliehov (2), Trencséntepla (2), Msenne (2), Dulóujfalu (2), Dubnica (3), Dobra (2) Nagykubra (2), Dubogyil, Alsóhradna, Kohnacsóc, Pecsenyéd, Hornyán, Bobótlehota, Nagysztankóc (2), Szelec, Rozvágy (2), Biróc (2), Felsődrietoma, Zlatóc, Orehove, Nagyhelvény, Ugróc (2), Nascsic (2), Mezgóc, Trebihava, Zsitna, Radisa, Sipkó, Ksinna (2), Nagyszlatina (2), Kraszna, Kocsóc, Vieszka (2), Krivoszud (2), Bán (2), Pravotic, Prusz, Kocsóc, Vieszka (2), Vágújfalu (3), Szernye (2), Leszkove (Morvalieszkó, 3), Ivanóc (3), Haluzic (2), Milcsic, Mittic, Alsódrietoma, Alsóozoróc, Felsőozoróc, Felsőosztratic, Ruszkóc, Trebacsóc, Alsóosztratic, Középosztratic, Bossán-Neporác, Rozson-Neporác, Jesztrabi, Bohuszlavic (2), Lieszkove ( = Nemesliszkó, 2), Nemespodhrágy (2), Kissztankóc, Petrovalehota. 7 Magyar Országos Levéltár Urb. et. Conscr. (E 156.) 65/83, 59/7, 62/37.