Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Trencsén megye 1549

prédálásnak váltak áldozataivá, vagy hogy a gazdájuk meghalt (egy helyen gyilkosság áldozatául esett).

2 A portákéval csaknem azonos számú zsellérség (1575 zsellércsaládfő) kisebb-nagyobb aránytalansággal oszlott meg a nagy-, közép- és kisbirtok területén. A nagybirtokokra az átlagnál több jutott belőlük; Bánffy, Kosztka és főleg Podmaniczky tekintélyes többletét a királyi uradalom zselléreinek viszonylag alacsony száma nem ellensúlyozta eléggé. A közepes nagyságú birtokokon aránylag kevés zsellér élt: Oroszlánkeőy, Ostrosith és Pongrácz Gáspár nagy mennyiségű zsellérjével a nyitrai püspök, az esztergomi érsek, Roson János és Pál, Sziládyné, Kaszay és Nyáry csekély zsellérszáma állt szemben, továbbá Trencsén városé, itt azonban inkább az összeírás sajátossága lehetett az oka teljes hiányuknak. A kisbirtokosok jószágán ismét csak több zsellércsalád élt a megyei átlagnál. Különösen sok zsellérnek adott szálláshelyet a mezővárosok legnagyobb része. 50-nél többen laktak közülük (településenként) Rajecen, Besztercén, Bánon, Bolondoson meg Belluson, és csak 2 kicsiny városkából (Lednicéből meg Zsitnából) hiányoztak teljesen, valamint Trencsénből és Zsolnából, az utóbbi körülmény azonban óvatosságra int az összeírás módszerei miatt. A faluk közül különösen sok zsellér lakott Lieszkovén, Mnesicen, Dubnicán és Turnán.

3 A megye igen kisszámú, mindössze 40 szegényjobbágy-családja csaknem mind egyesévelkettesével lakott a településeken, igen nagy szórtságban. A 97 új telepítésű, adómentes jobbágyból Szilády Péter özvegyére jutott a legtöbb (37), 61 , porta mellett (a nem sokkal korábban elhunyt jogtudós Szilády talán külön javadalmai miatt volt a többi úrnál jobb helyzetben). A birtoknagysághoz viszonyítva soknak számított a király 23 telepese is; egy-egy falujukban 8-at 10-et vagy annál is többet írtak össze. Podmaniczky és Kosztka, továbbá a középbirtokosok (a fenti kivételt, meg a nyitrai püspököt leszámítva) csak nagyon keveset vagy éppen egyet sem tartottak közülük, a kisbirtokosok pedig (3-uk kivételével) egyáltalán nem. A megye allodiáíis tulajdonként számon tartott 29 egységéből viszonylag kevés (9,5) tartozott a nagybirtokhoz, Podmaniczky és Kosztka uradalmaihoz, s Podmaniczky esetében ezek közül is a legtöbbet az úr (vagy az úrnő) házaként jegyeztek be. A 9 középbirtokos 10,5 egységéből 5, a 6 kisbirtokos 9 egységéből pedig 5 ismét csak nemesi ház volt. Ezek a „curia nobilitaris"-ok gyakran álltak a mezővárosokban. A kúriák mindamellett lehettek valóságos majorkodás színhelyei is, hiszen Ruszkócon zsellérektől lakott nemesi kúriáról írtak.

4 Béla birtokon 3 kisnemesnek volt l-l aliódiuma. Praznóczy pedig egymaga tartott belőlük 3-at Porubkán. Pongrácz egyik falujában (Krasznyányon) majorsági zsellérek éltek. Az urasági szolgálatban álló 55 személyt kivétel nélkül nagy- és középbirtokokon találták (de az egyházakéban és a városéban egyet sem), feltűnően sok élt közülük Oroszlánkeőy, Szunyogh László és Szilády Péterné uradalmaiban, néhol 6-8 is egyetlen helységben. Jelentős részük volt várőr, várszolga; de akadt szakmunkás (szakács, halastógondozó, kemencekészítő), valamint néhány vlach, halász, egy pásztor és egy udvarbíró is. A szulyóiakat „zsellérszolgaként", a 2 Az összeírás készítői a pusztulás további tényeiről is számot adtak, amint erről a táblázatok jegyzetanyaga alapján tájékozódhatunk. A fentieken kívül 3 faluban csupán a pusztatelkek létét jelezték, számukat nem; további 3 települést csak „pusztaiként tüntettek föl, végül 7, telkesjobbágyoktól vagy zsellérektől lakott helység közül 5-ről jegyezték fel, hogy leégett (ebből Jeszenovát és Zbinyót a spanyolok gyújtották fel), 1-ről pedig, Kosztka Sztrázsó nevű falujáról, hogy úrbéresei mind elfutottak. 3 A fenti számításokban nem vettük tekintetbe az egytelkes nemesek településein lakó, már említett 34 bizonytalan helyzetű zsellért, továbbá Krasznyány és Ruszkóc majorságokon élő, meghatározatlan számú zselléreit, sem a Bán és Szulyó urasági házaiban lakókat; Harnosd és Podhrágy urasági szolgákkal együtt összeírt zselléreit azonban igen, akárcsak a Milohovban szököttként följegyzetteket. 4 Curia nobilitaris, illetve domus nobilium, domus domini, dominae állott a következő helységekben: Béla, Neporác, Ugróc, Szlatina, Ruszkóc, Bellus, Leva, Nevsova, Nivnica, Beszterce, Hoscsina, Zablát. 15 Maksay 793