Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Pozsony megye 1549?

Új telepítésű jobbágytelkekből 575-öt vettek számba a megye területén; egy tömegben a legtöbbet néhány város és népes község lakói közt (Szene, Bazin, Vágszerdahely, Németdiós); az átlagosnál nagyobb arányban írták össze ezeket Pozsony város, az érsek és a nyúlszigeti apácák, valamint Limpacher földjén. Ugyanakkor más egyházi testületek, a király és néhány középbirtokos (Földes, Illésházy, Lipcsey, Pálffy) helységeiben alig vagy egyáltalán nem akadt helye ilyen adókedvezményes új telepeseknek. 3 helység újjáépítése (Bazin—Szene körzetében) az összeírás ideje táján ment végbe. Sok új jövevény — magyar és horvát menekült — érkezett délről, a hódoltság felől; a jobbágy telekre szállók elsősorban a Kis-Kárpátok aljába, a legtöbben a megye északkeleti szögletébe; a zsellérek inkább a Csallóközbe és környékére.

4 A rovás alkalmával összeírt 4 allodiális telekből 3 Serédyé, a legnagyobb birtokosé volt, 1 pedig a középbirtokos Farkas Ignácé.

5 A 74 szolgálattevő több mint 2/3-át nagybirtokosok foglalkoztatták (Serédy és Nyáry igen sokat, 2 egyházi testület azonban egyet sem). A középbirtokosok.közül csupán néhánynak volt belőlük 2-3. A szervitorok közül csupán 4-et alkalmaztak közvetlenül a termelésben, valamennyit szerényebb birtokosok (Ilméri, Spáczay, Czobor); Serédy, Báthori és a Fuggerek szervitorai csaknem mind a várnak szolgáltak (servitores ad arcem); több nagy- és középbirtokos tartott officiálisokat.

6 Ugyancsak nagybirtokon működött a 60 megyei molnár legnagyobb része,

7 legtöbbjük Serédy, a Fuggerek, Lossonczy és az érsek birtokán (21,9,7, illetve 6 személy); Bazinban, Stomfán, Szentmiklóson és Püspökin 3-5 molnár is élt. Az összeírok számba vettek még — nagy- és középbirtokon — 18 libertinust,

8 a bírókat és a pásztorokat. A megye városai, mezővárosias települései közül az összeírás a 2 királyi városról (Pozsonyról és Nagyszombatról), valamint Szomolányról és Vajkáról nem közöl adatokat. A többiek sorából Somorja (110 porta és 3 más egység), Bazin (70 porta és 47 más egység), Szempc (58 porta és 54 más egység), Stomfa (46 porta és 16 más egység), Szentgyörgy (44 porta és 28 más egység), valamint Cseszte (44 porta és 22 más egység) emelkedtek ki magasabb népességszámukkal. Boleráz, Bős, Ciffer, Cseklész, Csötörtök, Dévény, a 2 Diós, Diószeg, Dehtic, Gaier, Galánta, Grinava, Malacka, Modor, Nádas, Nagyiévár, Ottental, Püspöki, Récse, Spáca, Szentábrahám, Szentjános, Szerdahely, Szered, Szuha és Vasárut jóval kisebb (esetenként még 20 portányinál is csekélyebb) úrbéres népességgel került összeírásra. Néhány helység (Bisztrica, Bogdanóc, Gerencsér) 40-en felüli portaszáma ugyanakkor meghaladta a fönti, kisebb mezővárosokét. A népes mezővárosokat valamennyien nagybirtokosok tartották kezükben (Serédy, a király, Báthori, Székely Magdolna és a Fuggerek), a többi városon meg a nagy létszámú községeken azonban a nagybirtok kisebb mértékben már középbirtokosokkal osztozott. Az egyházaknak (a 4 Horvát jövevények: Langdorf 7, Németdiós 20, Spáca 13, Petény 5. Menekültek: Dévényújfalu 8, Beszterce 8, Selpic 10, Zvoncsin 10, Szempe 30, Vágszerdahely 20, Cajlán (5) és Igrámon (6) spanyolok gyújtogatása után került sor újjáépítésre. Németbél helység — egy a lenti három közül — újraalapítása horvátok müve volt. 5 Ezek közül 2 (Serédy jószágán) földesúri kocsma, a másik 2: domus domini, propria domus. 6 Mercennarii: Kislóc 2, Spáca, Szentgyörgy, — Servitores ad arcem (castrum): Dévényújfalu 2, Bisztrica, Stomfa 4, Hochstatten, Jakubó, Kripolc, Gajár 2, Kislévár, Szentmiklós, Rarbok 2, Bazin 4, Szentgyörgy 7, Pudmeric 2, Nádas, Szered 4. — Servitores officiales: Dehtic, Katlóc, Ciffer, Zavar, Tósnyárasd, Püspöki, Fél, Királyfalva, Bős, Nagybodak. — Libertinus predialis, servitor: Várkony. A többi servitorról nem nyerünk részletesebb információt. 7 Az „ip." rovaton fölvett személyek valamennyien molnárok voltak. 8 Ezeket az „egyéb" rovatba soroltuk (Stomfán, Szentgyörgyön és Németdióson 2-2-t, Vágán 1 -et, Hidaskürtön és Püspökin 22-t, Szunyogdin 1 -et, Félen 4-et, Illésházán és Csölösztőn 1-1-et); akárcsak a hajósmestereket (Tamásházán és Kisbodakon), a 2 nemes szervitort (Németgurabon), a számos pásztort, valamint a bírókat. A két utóbbit a legtöbb helységben párhuzamosan jegyezték be az összeírok; bíró mégis több van mint pásztor; s ahol az „egyéb" rovaton 1 áll, ott az csaknem mindig bíróra utal.