Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bevezetés
ben, vagy Zay Ferenc 1569-ben Miksát, 295 az rendszerint udvari emberét küldte el maga helyett. Erdődy püspök is rokonával képviseltette csak magát hasonló alkalommal. 296 Nagyúri udvarokban egymást érték a menyegzői ünnepségek, s a meghívottaknak sokszor terhére volt már az alkalmak halmozódása. 297 Szerényebb vagyonú családokat a napokig tartó lakodalmak anyagi romlásba döntöttek. 298 A családi élet más nagy fordulópontjait (keresztelő, temetés) hasonlóan látványos, sok-sok embert megmozgató ünnepségek kísérték. 299 A temetés színhelye több évszázados, kivételes helyzetű (nagyúri) családoknál a nemzetségi monostor volt, másutt a család által alapított kolostor, temetőkápolna, kisebb nemes famíliáknál a plébániatemplom. 300 Csak a legszerényebbek érték be a templom körüli sírkerttel, mint végső nyugvóhellyel. Koporsóról, lepedőről, a falfelületekre fekete szövetről kellett gondoskodni, a sírra kopjáról, rá zászlóról, a zászlóra szövegfeliratról, a menethez is zászlókról, szövétnekekről, a síremlékhez kőről, s ahová csak illettek, címerekről is. Meg kellett szervezni az egyházi szertartásban, a lovas-zenés felvonulásban, sírbatételben részt vevők közreműködését. 301 Török Ferenc pápai temetésén több ezer ember vonult fel. 302 Színes leírás maradt ránk a Mohács utáni évekből egy Budán váratlanul megbetegedett és hazafelé mentében meghalt nagyúr, Bánffy Jakab végső nyugalomra helyezéséről. Atyjafiai, Bánífy Zsigmond és Antal — így írják — siralmas gyászban mentek elébe, szolgái levették testét a szekérről és vállukon vitték Lendvába. ,,A lendvai egyházi népek, az egész váras beli kösséggel, mind férfival, asszonyállattal kicsintői fogva nagyig, nagy siralommal eleibe kijöttek vót és ... az egyházban késérték vót." Atyjafiai a népekkel Verőcéig kísérték s ott „a fekete barátok kalastromába, annak a nemzetnek temetkező helyén nagy tisztességgel el temetek szolgái nagy sírva maradván tőle hajókat szaggatván és magokat a földhöz vervén". BáníTynak „a koporsó fölire minden hadakozó szerszámát, aranyas zászlóját, kopjáját, sisakját mind bokor tollával, paissát, szablyáját feje felől fel teszik és rakják". 303 A pazar reneszánsz síremlékekről ma is felénk néz Serédy György, az egyetemet járt hadvezér páncélos-sisakos keretben is oly kevéssé katonás tekintete, s a főpapi díszbe öltözött Oláh Miklós lágy arcvonásai. 304 Az ünnepi alkalmak közti hetek-hónapok is gyakran váltak elevenné a folytonos vendégjárás miatt. A nagyuraknak, akár saját uradalmaikat járták be, akár közügyekben utaztak, sokszor kellett betérniök az útjukba eső szomszédos mágnásokhoz. Nádasdiné 1561 tavaszán férje távollétében egyszerre 4 úrnak adott szállást és ellátást, nagyszámú kíséretükkel, szolgáikkal, lovaikkal együtt. 305 A nádor ugyanakkor Bécsben fogadta sűrűn, vacsorára is, az egyházi és világi urak kisebb csoportjait. 306 Nem csoda, ha ottani betegsége idején oly gyakran kapott látogatókat, magyar urak mellett a pápa, a spanyol király követeit vagy a velencei követet is, 307 Néhány év múlva árván maradt fiának már serdülő korában fogadnia kellett ugyancsak a család bécsi házában az „urakat", a város polgárait, nevenapján pedig megadni nekik „Szent Ferencz 205 Zurani 321. — Takáts: Magyar nagyasszonyok 338. 206 p ra y 5 G.: Epistolae procerum regni Hungáriáé.... ab anno 1490 ad 1711. Pozsony, 1906. (alább: Pray) II. 58—59. 297 Komáromy 1904/Pethő, 414. — NT csal. lev. 54—55. — Takáts: Magyar nagyasszonyok 14, 20. % 298 Palásthyak II. IV. 299 Takáts: Magyar nagyasszonyok 225. — M. hölgyek 33. 69. 300 Fügedi 78. 301 Thaly 1875. 203—209. — Takáts: Régi idők 188—190. — Uö: Magyar nagyasszonyok 204, 213, 252. 302 Uo. 213. 303 Bessenyei J.: János király árultatása, 1530 körül. Magyar Nyelv, 1984/1. 122. 304 Istványi G.: A három országrész társadalma. In: M. müvei. tört. III. 108. — Balogh Jolán. In: M. müvei. tört. III. 552. 305 NT csal. lev. 67. 306 Kumorovitz—Kállai I. 315—322. 307 NT csal. lev. 60—61.
