F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

7. A hivatalnokok állománya a szükséghez mérve lenne ugyan megállapítandó, azonban jelenleg csupán annyi hivatalnok kinevezendő, mennyi a létező körülmények között foglalatoskodtathatik, s amennyiben a hivatali állománynak tökéletes betöltése után egyes ministeriumoknál az alsó hivatali személyzetnek szaporítása ideiglenesen megkívántatnék, ezen szükség addig, míg a szaporításnak szüksége kellőleg be nem bizonyul, 1 pengő ft napidíjjal ellátandó díjnokok által fedeztethetnék, melyeket a szükség megszűntével elbocsátani lehetend. 8. Jelen javaslatban egyedül a ministeriumoknál átalában előforduló állandó hivatalnokok fizetvényei érintetnek, mennyiben egyes ministeriumoknál ezeken felül még másnemű hivatalnokok is szükségeltetnének, fizetvényeik azokéhoz lennének arányozandók, kikkel ők hasonló rangban leendnek. Amennyiben egyébiránt kivételképpen egyes ministeriumoknál különös teknikus [!] és szakértő egyének szükségeltetnének, ezeknek fizetvényei a körülményekhez képest esetenkint lennének megállapítandók. 9. Amennyiben egyes ministeriumok a kereskedés, egesség, ipar és gazdászatügyben némely szakértő, de rendesen nem működő egyének tanácsát igénybe venni, vagy ilyenekből netalán testületeket alkotni kívánnának, ily egyének egyedül czímmel, de nem rendes fizetéssel volnának ellátandók. Legfeljebb a működési napokra méltányos, a körülményekhez képest meghatározandó napdíjakban, mennyiben ezt követelnék, volnának részesítendők. 10. A kegyelemszék ülnökei

5 4000 ft fizetéssel lennének ellátandók. Kiadta a ministeri tanács tollvivője Záborszky Alajos (Jegyzőkönyvi kivonat) eredeti tisztázata. MOL, 1848/49-i minisztérium levéltára, Szemere Bertalan miniszterelnöki iratai (H 4.) 27/m. e. sz. 32. [DEBRECEN], 1849. MÁJUS 17. 10. Az igazságügyminister előadván, mikint az általa f. év május 3-án 842/i. ü. sz. alatt kiadott azon rendeletei,

1 melyeknél fogva a curiai s pesti váltófeltörvényszék, nemkülönben a volt királyi ügyek igazgatási és közvádlói hivatalok mindennemű bíráskodástól s illetőleg eljárástól eltiltattak mindaddig, míg a kormány azon rendeletének megszegése miatt, mely szerint bíráskodásuk s illetőleg hivataloskodásuk székhelyét Pestről Debrecenbe áttenni tartoztak volna, nem igazolandják. Továbbá: ugyanazon igazságügyi minister előterjesztette mindazon védiratokat is, melyeket a fentebb említett törvényszékek és hivatalok saját védelmükre Pest városa hatóságának kebelében működő teljhatalmú kormánybiztosnak

2 az igazságügyministeriumhoz leendő áttétel végett beadtak. Az illető okiratok tartalmából tényleg kiviláglik, hogy az érintett törvényszékeknek és hivataloknak f. év január 5-kén Csányi László teljha-