F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek a Függelékhez

JEGYZETEK A FÜGGELÉKHEZ 1 Előző nap, 10-én volt a híres „macskazene" Budán a Szent György téren amiatt, hogy Lederer vonakodott fegyvereket kiadni. (Vö. ápr. 16-i üléssel!) Előzetes felszólítás nélkül rejtekhelyről katonaság támadt a tömegre, amelyből többen megsebesültek. A Pestre visszafutott nép ellentámadásra készült, de Nyárynak sikerült lecsendesíteni. A minisztérium szigorú vizsgálatot ígért az ügyben. Lederer tehát 11-én elhagyta Budát; a vizsgálat elől Bécsbe menekült. A magyar kormány Esterházy útján próbálta a visszatérésre rávenni, ami eredménytelen maradt. A miniszterelnök ez ügyben Esterházynak, máj. 11. Miniszterelnöki, 1848:111. ein. sz. — Báró Boynebourg Móricot bízzák meg tehát a főhadparancsnokság ideiglenes vezetésével. PH 55. sz. Ugyancsak e napon intézkedett a minisztertanács a vizsgálóbizottságról. Ennek elnöke Zoltán János belügyi államtitkár lett. PH uo.; Szeremlei I. 87—88.; Janotyckh, Archiv I. 135. sz.; Janotyckh, Tagebuch II. 281—282. 2 Az említett népgyűlés a felbolydult városban reggel 9 körül volt a Múzeum téren. Követelte, hogy a vizsgáló bizottságba a minisztérium nevezze ki a fiatalság egy képviselőjét is; mielőbb fegyverezzék fel a fiatalságot. A gyűlés által választott egyik küldöttség a nádorhoz, a másik a minisztériumhoz indult. Janotyckh, Tagebuch II. 280. — A bizottság tagjai Zoltán elnöklete alatt a következők voltak: Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót pesti polgármester, Hollmann József, Bajcsy Károly, Tóth Gáspár, a katonaság részéről: Ottinger h. hadügyminiszter, Obrist Liebler, Major Pausner, Stabsauditor Petrovich, br. Pásztory kapitány. Janotyckh, Archív 1. 134. sz.; uő, Tagebuch II. 280—281. 3 A bejegyzés az esemény csitulni nem akaró következményeit jelzi. A vizsgáló bizottmány felelősnek találta a három parancsnokot a mészárlásban, de a katonák csak katonai bíróságot ismertek el illetékesnek ügyükben. A forradalmi Pilvax-csarnokban a I3-án tartott gyűlésen válaszul elhatározták, hogy egy tábornoki uniformisba öltöztetett szalmabábút — érdemjelekkel feldíszítve — felakasztanak. A katonaság ezen újra felháborodott, és Móga tábornok, valamint Nyáry akadályozták meg az ifjúság tervének végrehajtását a további bonyodalmak elkerülése végett. Janotyckh, Tagebuch II. 292. s köv. A macskazenékről általában, a különféle utcai röpiratokról, a lefolytatott vizsgálati ülésekről és a bizottság jegyzőkönyveiről részletes tudósítást ad: uo., II. 271—299. A bizottmány összefoglaló jelentése megtalálható: PH 66. sz. 478. — E napokban Pesten általános volt a vélemény a minisztérium erélytelenségéről. 4 Vö. a máj. 10-i üléshez írott 2. jegyzettel! — A szerbek ügyében Szemere belügyminiszter levelei Hrabovszkyhoz és Csernovicshoz: Bm, Elnöki 1848:66., 67. sz. máj. 15. (közli: Deák 70., 72. sz.); a miniszterelnök utasításai a szerbekről és a védekezésről Ottingerhez és Csányhoz, máj. 15., 16.: Miniszterelnök hadügyi, 1848:176—177., 199. sz. — A fegyverkezésről: KLÖM XII. 116. sz. 5 A város körüli erődítési munkákról van szó. — A szerb nemzeti gyűlésről lásd: Szeremlei máj. 13., 15., 17. I. 91, 96, 101. Vö. a máj. 9-i minisztertanácsi üléssel! — Hrabovszkyról hasonlóképpen írt Mészáros Lázár. Szeremlei I. 90. 6 Vö. a minisztérium közleményeivel, PH, 62. sz. E napon tették közzé a király május 15-i Bécsből való távozását és az országgyűlés július 2-i megnyitásának hírét. A PH e számában jelent meg a nádornak mint helytartónak buzdító közleménye „Hazámfiai"-hoz. Talán hasonló értelemben beszélt szűk körben is, ami Széchenyinek tetszett. A nádor feljegyzései szerint szó volt a horvátok irányában