F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek a Függelékhez

teendő engesztelő lépésről, miszerint egy, a horvátokhoz küldendő magyar politikus útján tudakolná meg a kormány a horvátok kívánságait, s ezeket az országgyűlés elé terjesztenék. E célból felmerült Szécsen Antal, Zsedényi, ill. az egyik Almásy gróf neve. Károlyi. 1. 375. 7 A nádor 24-én utazott el. 8 Május 26-án kedvezően válaszolt a király a magyarok meghívására. (Vö. máj. 20-i minisztertanácsi üléssel!) A közlemény: PH 71. sz. jún. 1. 9 A május 26-i bécsi zavargásról lásd: Szeremlei I. 106.; PH 69. sz. 10 „Latours Skrupeln": a Magyarországon állomásozó sorezredek fölötti dispositio; esetleges kiküldésük az olasz harctérre. Károlyi megjegyzése. Széchenyi 325. 11 Vö. a jún. 6-i üléssel! 12 Fegyvergyárat. Széchenyi és Kossuth levélváltása az 50.000 frt ügyében: Közmunka, Elnöki 1848:172., 180. sz. jún. 8., 13. — Vö. Széchenyi máj. 30-i feljegyzésével a felfegyverzett gőzhajóról! 325. Károlyi erről: uo. 116. a) A zárójelben lévő Széchenyi beszúrása. 13 A csajkásokról: Szeremlci I. 113, 116, 123. 14 Ti télhez: uo. I. 116. 15 A PH 91. száma szerint e napon választotta a minisztertanács kormányi bankárul a bel- és külfölddel előadódó, „tőzséri közbenjárást" kívánó pénzügyekben Vodianer Samut és fiát, Móricot. Előbbi a kereskedelmi bank alelnöke volt, utóbbi állandóan Bécsben működött, ott is lakott. 16 A Károly-kaszárnyabeli olasz katonasági vérengzésről van szó, erről lásd: Szeremlei I. 123, PH, 81, 126. sz. A következő napi bejegyzés ezt a témát folytatja. 17 A nádori beszámoló a jún. 10-i királyi kéziratokra vonatkozik, lásd: alább. — A gőzhajó-témához tartozik valószínűleg Széchenyinek Mészároshoz írott jún. 13-i levele: Közmunka, Elnöki 1848:179. sz. 18 A kéziratokról: Szeremlei jún. 10.1. 119—120. (Jellasics, határőrök, Mészáros, Erdély tárgyakban). Arról nincs feljegyzése Széchenyinek, de tudjuk, hogy eldöntötte a minisztertanács azt is, hogy közzéteszi a királyi kéziratokat. A közzététel ausztriai és magyarországi időzítéséről, az eközben támadt nevezetes bonyodalmakról lásd: Károlyi I. 157. s köv. 19 Prágáról: Szeremlei I. 128. 20 A 15 milliót a bécsi Nemzeti Bank ajánlotta fel a magyar kormánynak, amit az nem fogadott el. Vö. Kossuth országgyűlési expozéja a pénzügyről, KLÖM XII. 309. sz. 21 Az erdélyiek (Wesselényiék) Széchenyi Istvánt vagy id. Bethlen Jánost kérték biztosul, jún. 9., 15. Wesselényi Miklós ez ügyben Deákhoz írott leveleit közli: Ferenczi 348,350. — Biztosul végül is báró Vay Miklóst küldték ki jún. 19-én. Szeremlei I. 130. — báró Vay Miklós (1802—1894) koronaőr; báró Perényi Zsigmond (1783—1849) Ugocsa m. főispánja, erdélyi országos biztos, a felsőtábla alelnöke, majd elnöke, országbíró, a hétszemélyes főtörvényszék elnöke; Keglevich Gábor gróf tárnokmester, Nógrád m. főispánja (1847); Mailáth Antal gróf (IS01—1873). 22 E napról bővebben tájékoztat a Kossuth Hírlapja (júl. 1.1. sz.): „Tegnap előtt éjjel, 29-kén ministeri tanács volt — mely éjfélutáni egy órán túl tartott. — Amint értesülve vagyunk, a tanácskozás az országgyűlésre vonatkozott, s azon politicára, melyet az illír pártütés irányában a ministerium a nemzetgyűlésnek ajánlani fog. Meg vagyunk bízva tudatni a közönséggel, mikint azon hír, mintha a pénzügyminister már most lemondott volna; nem valósul. — Ámbár mindinkább roskadozó egészsége aligha nem kényszerítendi a ministéri um bóli kilépésre. A törvényes szokás szerinti 3 megjelenési nap megtartatván, az országgyűlés Július 5-kén nyittatik meg. Jól értesült kútfőből tudjuk, miként a képviselő ház elnökségére Pázmándy Dénes a ministerium jelöltje. Ő már a ministerium alakításakor értesíttetett, ezen combinatio felől." KLÖM XII. 250. sz. 353. 23 Az osztrák jún. 29-i jegyzékről: uo. 374. A magyar minisztériumnak erre adott válasza: uo. 258. sz.; Kossuthnak erről írott cikke a Kossuth Hírlapjá-ban: uo., 260/b. sz. — Megjegyzés János főhercegről: uo. 373.; ugyanerről Károlyi I. 389. 24 Kossuth Hírlapja-beli júl. 4-i cikkét lásd: KLÖM XII. 260. sz. a) b)