F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

mint az az első minisztérium idejében csatolva volt", eléggé általánosságban mozgó, mivel ezt 1848-ban hatáskörileg pontosan nem tisztázták. 13 A postaügyet 1848-ban kétfelé szakították: igazgatási tekintetből a FIKM postai osztálya, pénzügyijövedelmi vonatkozásban — ami egészen elenyésző volt ekkor — a Pénzügyminisztérium pénztári osztálya volt illetékes. 1848 decembertől a Madarász László OHB-tag vezetése alatt működő Országos Rendőri és Postaosztály irányította a posták bizalmi természetű ügyeit, elhárítva a Pénzügyminisztérium elszámoltatási-beavatkozási kísérleteit. Madarász lemondása után — hasonlóan a rendőri ügyekhez— 1849. április 15.—május között a postaügy ideiglenes keretek között működött. A minisztertanács — május 2-i határozatát megváltoztatva — május 31-én teljes egészében a Pénzügyminisztériumhoz csatolta a postaügyet. Erről bőven: F. Kiss 1987, 251, 422—423. 14 A vámügy, vámhelyek — a postaügyhöz hasonlóan — igazgatásilag a FIKM-hoz, pénzügyi szempontból a Pénzügyminisztérium pénztári osztályához tartoztak 1848. decemberéig, amikor a teljes harmincadi minisztériumi adminisztrációt átvette a Pénzügyminisztérium. A másik minisztériumnak csak vámszabályzati tekintetben volt intézkedési joga. — A külügynek 1849. május 2-án juttatott feladatok (külfölddel kötendő szerződések, kereskedelmi képviseletek) eddig nem képezhették a magyar minisztérium feladatát; ez 1848-ban az osztrák minisztérium kizárólagos joga volt a forradalmi változásokat megelőző idők örökségeként és az áprilisi törvény rendelkezése folytán. (A külügyi legfelsőbb irányítás királyi felségjog volt.) Részletesen: F. Kiss 1987, 208, 405. s köv. 15 A jegyzőkönyv nem említi a bécsi magyar minisztérium megszűnését, ill, nem tér ki külön az egészen új minisztérium, a Függetlenségi Nyilatkozat folytán létrehozott magyar külügyminisztérium megalakítására. A kormányzói jelentés viszont az ügyek tárcaközi felosztása tekintetében egyedül e minisztérium létrehozására — s a Király Személye Körüli-nek megszűnésére — tért ki, megemlítve a fontosabb hatásköri tárgyak ezutáni elintézési módját is. 16 Erről egységesítő határozatot a május 14-i minisztertanácsi ülés hozott. 17 Május 31-én jelent meg a minisztertanács határozata a régi tisztviselők helyzetének rendezéséről, lásd: KLÖM XV. 249. sz. Több kategóriába sorolták a hivatalnokokat, éspedig: 1. a régi kormányhivatalnokok, akiknek az 1848:111. 25. §-a értelmében korábbi fizetése járt; 2. a Debrecenbe különböző időben érkezett hivatalnokok fizetésének megállapítása; 3. a valamilyen okból ezután nem alkalmazhatók nyugdíjazása. — Az egyes miniszterek saját hatáskörben maguk intézkedtek a beosztott tisztviselők igazolásáról és az alkalmazási szempontokról. Erről lásd: F. Kiss 1987, 120—122. 18 1848-ban még a titkári kinevezéshez is nádori hozzájárulás kellett, holott ezt még a megelőző kormányszéki gyakorlat sem tette volna szükségessé. 19 Az 1848:111. 8.§-a intézkedett a katonai kinevezés ügyéről, amely szintén királyi felségjog volt. A hadügyminiszter által tett kinevezési előterjesztéseket az uralkodó a bécsi magyar miniszter ellenjegyzése mellett hagyta jóvá. Ez a szabályozás miniszteri felelősségbeli problémákat okozott. Az OHB-időszakban a Honvédelmi Minisztérium és az OHB-elnök, hadseregparancsnokok és kormánybiztosok között fordultak elő gyakran hatásköri nézeteltérések a katonai kinevezések ügyében. — A minisztertanács legközelebb május 20-án határozott a katonai kinevezések és kitüntetések szabályairól. — Vukovics szerint Szemere indítványára ebben az ülésben arról is szó volt, hogy a tábornokok kinevezése ne a kormányzó és a hadügyminiszter, hanem a minisztertanács döntése alá tartozzon. 89—90. Ennek gyakorlatáról lásd: pl. Pöltenberg Ernő, Dessewffy Arisztid, Perczel tábornokok ügyeit. KLÖM XV. 221., 279. sz. — A katonai kinevezések problémájáról lásd: F. Kiss 1987, 322—324, 362—363, 366—367. 20 Erről 1848-ban a III. törv. 7.§-a rendelkezett. Az előbbihez hasonlóan a vallásügyi miniszter előterjesztése, a bécsi magyar miniszter ellenjegyzése mellett történtek a kinevezések. 8 F. Kiss Erzsébet 113