F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

1 Bm, Elnöki 1848:248. ein. sz. jún. 8. Szemere hg. Esterházynak. „Álladalmi tanácsos Várady József úr [volt magyar kancelláriai titkár] ajánlata szerint Grubisich [zenggi székesegyházi őrkanonok], az olasz egyház[i] egyesület igazgatója Bécsben, alkalmas volna Dalmatiában irántunk rokonszenvet s a visszaegyesülésre hazánkkal hajlamot ébreszteni. Roppant fontosságú ránk nézve Dalmatia; tengeri kereskedésünk s némi \\&\óerőnk csak eképpen, csak ez által támadhat..." A mellékelt utasítás kelte jún. 1. — Vö. máj. 8-i ülés és ott a 2. jegyzet. 2 Erről: Széchenyi 327—328. jún. 2., 3. „Megfelelő megállapodásra sikerült jutnia a Dunai Gőzhajózási Társulattal." Károlyi Uo. 115. Széchenyitől tudjuk (327—328.), hogy 2-án átvette a miniszterelnök helyettesítését, aki Innsbruckba utazott az udvarhoz a horvátok miatt. — Június 3-án ismét tárgyaltak a hajók vételéről, valószínűleg minisztertanácson kívül. Mészáros minisztertanács összehívását kérte a Württemberg-huszárok hazatérése miatt (máj. 28. lásd: Szeremlei; PH 77, 79, 127. sz.). Mészáros a hazatérést a királynak tett esküvel szembeni engedetlenségnek tartotta; ilyen értelemben szeretett volna határozatot kieszközölni a miniszterektől. A tanács döntése az volt, hogy az udvarnál amnesztiát kérnek számukra. 1848. június 6. 1 Vö. Miniszterelnöki 1848:272. sz. Csány főleg Hrabovszky engedékenységét hibáztatja, és nagyon súlyosnak ítéli a helyzetet. 2 Utalás a főhadparancsnoki, mint a királyi felségjoggal összefüggő teendőkre. (1848:111. törv. 8. §. — A nádorra mint királyi helyettesre a 3. § vonatkozik.) 3 Utalás az udvar félelmére a nádor hatalomátvételi lehetőségeivel kapcsolatban. Maga a nádor is tartott a következményektől, ami a királynak fenntartott felségjogok átvételét illeti. Erről a kérdésről a miniszterek eltérően vélekedtek, vö. Széchenyi 328—329. A nádori hatáskör kiszélesítéséről június 8-án Kossuth által készített fogalmazvány-tervezeteket közli a KLÖM XII. 178. sz. a/—c/ Az e témával foglalkozó felterjesztést 8-án küldték el az udvarba. A teljhatalmat — a királyi felségjogokat kivéve —június 26. és augusztus 14. között kapta meg a nádor. Emlékeztetőül: a király május 15-től volt távol székhelyétől. A fenti módon korlátozott „teljhatalom" a király helyettesítését csak formálisan oldotta meg. 4 Erdély vonatkozásában május 29. óta. PH 77. sz.; Közlöny 1. sz. 5 A nádor és a miniszterelnök aláírásával május 14-én kapott megbízólevelet a két követ, hogy az ottani alkotmányozó gyűlésen Ausztria viszonyát, amennyiben Magyarországot is érdekli, vitassák meg. Hajnal 49—50. Közli: Károlyi, II. 1. Noha az éppen hivatalban lévő osztrák belügyminiszter helyben hagyta a követek megbízólevelét és utasítását, ezt az osztrák kormány később, mint jogtalan külügyi vonatkozású intézkedést, a magyar kormánynál kifogásolta. 6 A jelentés május 27-én kelt {Bm, Elnöki 1848:279. ein. sz.); külképviseletek felállítását javasolta Franciaországban és Angliában. Hajnal 54—55. 7 Erről részletesen: KLÖM XII. 229. 8 Uo. 174. sz. Kossuth Pázmándyékhoz. — Bővebben lásd: Horváth Jenő; F. Kiss 1987, 190. — Vö. jún. 26-i ülés. 9 Csány biztosi hatóságának kiterjesztéséről és pénzkezeléséről lásd: Szemere és Kossuth miniszterek iratait: Csány, Belügyminiszter, jún. 2. (213. b. ein. sz.) Vö. jún. 1-i üléssel!; Pm, Elnöki, 1848:1180. PM. sz. jún. 30. 10 A sürgősség miatt a királyi hozzájárulást utólag kérték az ilyen esetekben. Vö. Damjanich és mások kinevezési ügyét, erről F. Kiss 1987, 323. 11 Vö. KLÖM XII. 234. sz. a kaszák fegyverré kovácsolásáról. 12 Báró Baldacci Manó ezredes (1807—1852) az Országos Nemzetőrségi Haditanács helyettes elnöke. A nemzetőrségi szervezet és az első honvédzászlóaljak szervezése fűződik a nevéhez. Szeptember 23-án tisztségéről leköszönt.