F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

1 Esterházy levele: Miniszterelnöki 1848:512. ein. sz. 2 Karlócán május 13-án tartották a szerbek nemzeti gyűlésüket. (Vö. máj. 9-i ülés, 6. pont, 10. jegyzet.) Rajasics érsek beszédében a szerbeknek 1690-ben és 1691-ben adott kiváltságlevelek érvényre juttatását szorgalmazta. Erre hivatkozva a tömeg maga választ pátriárkát Rajasics és vajdát Suplikátz István határőrezredes személyében. Május 15-én, amikor a gyűlést be is zárták, határozták el a kívánságok eljuttatását az udvarba, valamint a horvát tartományi gyűléshez és a prágai szláv kongresszushoz. Az osztrák ház és Magyarország közös koronája alatt önálló szerb vajdaság volt a kívánságuk. Erről: Szeremlei, I. 91—92, 96—97. A szerbek június 15-én értek Innsbruckba és a császár I9-én fogadta őket. Esterházy is jelen volt, amikor a karlócai gyűlés határozataitól megtagadta jóváhagyását, és a szerbeket a magyar országgyűléshez utasította. Uo. I. 128—130. 3 A horvátok június 16-án érkeztek meg az udvarba, akiket a császár szintén 19-én fogadott. A bán előtt nemtetszését fejezte ki eddigi magaviseletéért, és csak magánszemélyként fogadta. Ekkor adta ki János főhercegnek szóló királyi kéziratát is a horvát—magyar viszony elsimításáról. Uo. A horvátok által vitt kívánságok lényege az osztrák császársággal való kapcsolat szorosabbá fűzése egy, a magyar kormánytól teljesen független horvát országos hatóság útján. A zágrábi tartományi gyűlés június 10-én megállapított részletes (11 pont) határozatait adja Szeremlei, I. 117—119. János főherceggel kapcsolatban lásd: Károlyi I. 385. s köv. 4 Vö. jún. 10.: (a kapcsolt részekben, Erdélyben is) a Magyarországon szállásoló katonaság az osztrák Hadügyminisztériumtól függetlenül a magyar Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá helyeztetett. 5 A nemzeti fegyveres erőről szól. 6 A küldöttség június 20-án indult Innsbruckba. Széchenyi 338. Naplóbejegyzései egészen 29-éig hiányoznak. 7 Vö. a jún. 6-i minisztertanácsi jegyzőkönyv 3. jegyzetével! A király június 26-án kelt leiratát kiadta Beér—Csizmadia 119—122. Az örökös tartományokban János főherceg kapott megbízást az alterego feladatainak elvégzésére. 8 Az országgyűlést a június 26-án kelt királyi felhatalmazás alapján István nádor nyitotta meg; a trónbeszédet ő olvasta fel. Lásd még: a júl. 5-i minisztertanácsi ülést! 9 Mailáth György (1786—1861) 10 Ehhez: Jellasics az uralkodó „dorgálását" nem vette a szívére, annális inkább, mivel a környezet éreztette vele az udvar valóságos magatartását, azaz helyeslését. Tovább lásd: jún. 21-i ülés. 11 Jún. 19. Vay Miklós. A nádor nevezte ki. Vö. jún. 16-i Széchenyi-feljegyzésekkel! — Az erdélyi adminisztrációról való magyar és erdélyi elképzelésekről, ezeknek az elképzeléseknek 1849-i megvalósulásáról lásd: Trócsányi; F. Kiss 1987, 164. s köv. 1848. június 21. 1 Vö. a jún. 18-i minisztertanács 6. pontjával! — A fogalmazás egyértelműségéről felmerült kétely miatt a miniszterelnök sürgősen látni akarta a távollétében Eötvös által fogalmazott levél conceptusát. Ehhez lásd: Térey Ignác miniszterelnöki fogalmazó levelét Markovics László miniszteri elnöki titkárhoz, 1848. jún. 21. VKM, Elnöki iktatatlan. 2 Pulszky átirata arra az ellentétre utal, amely a németek és csehek között a német egység, ül. Ausztria csatlakozásának kérdésében keletkezett. Konkrétan a prágai szláv kongresszuson fellépő magyarországi szlávokkal kapcsolatos magatartásról van szó.