F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

1848. május 30. 1 Az erről szóló hirdetmény május 31-én kelt. ugyanitt szó volt a hadseregbeli magyar nyelvhasználatról is. Janotyckh, Archiv I. 216. sz. 2 Az alsópapság szociális helyzete általában rossz volt a különféle egyházakban. Ennek felmérése és a segítés módjának kidolgozása a VKM egyik fontos feladata volt. Részben anyagi, részben időbeli 3 A Marczius Tizenötödike a márciusi ifjak lapja volt; első száma március 19-én jelent meg. Szerkesztője Pálfi Albert. Itt kifogásolt közlése május 19-én jelent meg: a Radical Körben állítólag a miniszterektől származó hír terjedt el, miszerint a májusi bécsi mozgalom és a király menekülése miatt Istvánt királynak akarják kikiáltani. Az elkobzott számot újra kellett nyomatni és a lap ellen eljárás indult. További szankcióra nem került sor. Erről: Urban 1. Az eljárás iratai: IM, Álladalmi titkári, 1848:24. kútfő. A sajtótörvény nem a XV., hanem a XVIII. volt. A 10. §: „Ki törvény által alkotott valamely hatóságot vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhető fogsággal, és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik." A 19. §: „A jelen törvény 9. és 10. §§-ai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a közvádló a megtorló keresetet." 4 Vö. KLÖM XII. 137. sz.: Kossuth rendelete a kamatos kincstári utalványokról, máj. 24.; a május 8-i minisztertanácsi üléshez írott 3. jegyzet. — A bankjegyek kibocsátására lásd: a kereskedelmi bankkal kötött szerződést, jún. 17. KLÖM uo. 203. sz. Lásd még: az ápr. 15-i jegyzőkönyvi-fogalmazványának 5. pontját! A magyar Pénzügyminisztérium próbálkozott kölcsönt is szerezni. „Die Versuche von einigen Wiener Häusern, und im Auslande Geld als Darlehen zu erhalten, scheiterten." Duschek I. fol. 202. Később a már kibocsátott kincstári utalványok nagyobb mértékű vételét kérték mágnásoktól, bankároktól. Erre lásd: KLÖM uo. 336. sz. júl. vége. A kincstári utalványok és a bankjegyek későbbi sorsáról legutóbb megjelent: Fábiánné Kiss 1984. 1848. május 21. 1 Az eskütétel Mészáros hazaérkezése után, június 1-én volt. PH 72. sz.; Széchenyi 326. — Az olaszok eskümegtagadási szándékát Mészáros maga szerelte le. Gracza I. 388. Széchenyi feljegyzései erről a napról (319—320.): „11 [Uhr] Erzherzog Stephan Konferenz. Er ärgert sich sehr, dass sein Brief an Hrabowsky (pour faire pendre Jellasics) in die Zeitung kam.

a — Diesz machte sein — famoses — Privatschreiben unmöglich. — Louis B[atthyány] will (weil er responsable ist) die Truppen auf die Konstitution schwören lassen. Wir alle sagen: und wenn sie nicht schwören etc.? Er wie ein boshafter Bube

... wie mein Täufling Gábor! Bei Louis B[atthyány] wallachische Deputation wartet dem Ministerium auf! Kozsdu als Anfürer (!?!)

b ... Vom Erzherzog wegfahrend sagte mir Pepi Eötvös: Wie dumm dass man den Brief von Erzherzog an Jellasics nicht abgehen Hess etc. Erzherzog ... wird nicht wiederkommen ... wenn er weggeht. Ich bekomme enorme Skrupeln ... soll ich handeln oder gehen lassen? [..'.] Ich gehe mit Klauzál — zu Kossuth ... wo auch Deák. Ich bringe meine Skrupeln vor: „Hátha elmegy és vissza nem jön a főherczeg?" Es findet Anklang! Morgen soll Erzherzog noch nicht weg Tweil Kossuth (der krank geworden — er selbst diktirte den Pretext!) nicht fertig werden könnte. 2° Weil man von Abdication etc. spricht, 3° weil man wegen Zusammenberufens des Landtags seine Unter" [schrift braucht].

c a) Ez a nádor május 14-én kelt levele. PH 62. sz. máj. 21.; Szeremlei I. 93—94.; Janotyckh, Archiv I. 172. sz. b) A románokról lásd: Szeremlei I. 104.; PH 67. sz. Közli a gör. nem egyesült románoknak a minisztériumhoz intézett beadványát. Helyesen: Gozsdu. c) Az országgyűlés összehívásáról szóló 19-i nádori levél, amely ekkor még nem volt aláírva, és visszakeltezték 19-re. A nádor innsbrucki útjáról van szó. Károlyi Á. megjegyzése, Széchenyi 320.