Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

másunk arról, hogy ezeket vagy akár egyik példányukat a Kormányzótanács elnöke aláírásával hitelesítette volna. A szerkesztett jegyzőkönyveket a Forradalmi Kormányzótanács Elnökségén őrizték. A március 22-től június 4-ig terjedő kormányzótanácsi jegyzőkönyveket egytől huszonnégyig folyamatosan római számokkal, a június 26-tól július 29-ig terjedő jegyzőkönyveket pedig egytől tizenkettőig arab számokkal látták el. Az egykori számozás folyamatossága bizonyítja, hogy az elkészült jegyzőkönyvek a II. sz. kivételével (amely csak kivonatosan maradt fenn) birtokunkban vannak. Külön-külön kezdve sorszámozták, római számokkal a Politikai Bizottság (I—II.) és a Gazdasági Bizottság (I—VI.) jegyzőkönyveit. A Forradalmi Kormányzótanács határozatairól az Elnökség kivonatok formájában értesítette az ügyben érintett népbiztosságokat, illetve szerveket. A március 28-i ülés határozata szerint a Kormányzótanács közléseit is az Elnökségen keresztül kellett eljuttatni a hivatalos lapokhoz. A kormányzótanácsi rendeletek az első napokban népbiztosi aláírásokkal jelentek meg. Április 1-én határozat született arról, hogy a rendeleteket név feltüntetése nélkül, „A Forradalmi Kormányzótanács" aláírással közöljék; ugyanezen ülésen döntöttek arról is, hogy ezek szövegeit nyilvánosságra hozatal előtt — alaki egységesítés céljából — az Igazságügyi Népbiztosságnak be kell mutatni. Kun Béla javaslatára az április 8-i ülésen elhatározták, hogy a rendeleteket a napilapokban is az első oldalon, teljes terjedelmükben közölni kell. Az április 12-i ülésen, a Politikai és Gazdasági Bizottság létrehozásával egyidejűleg döntöttek arról, hogy ezek rendeletei is a Kormányzótanács aláírásával jelenjenek meg. Külön határozat foglalkozott a Kormányzótanács kiadásainak az Elnökség rendelkezési alapjának terhére való elszámolásáról. Ilyen módon, ha nem is volt írásba foglalt ügyrendje a Kormányzótanácsnak, minden lényeges kérdést szabályoztak, illetve ezekben következetes gyakorlatot alakítottak ki. 6. A Forradalmi Kormányzótanács személyi összetétele Kik voltak azok a férfiak, akik az ország súlyos helyzetében vállalták a vezetés felelősségét, a hatalmas szervező munka mindennapos fáradalmait, az új társadalom kiépítése terén a tévedés kockázatát, az utókor esetleges elmarasztalását — nem utolsósorban pedig a belső és külső ellenség életükre törő fenyegetését? 26 A Kormányzótanács elnöke Garbai Sándor (1879—1947) egykori kőművesmunkás lett, akinek az 1890-es évektől kiemelkedő szerepe volt az építőmunkás-mozgalomban. 1903-ban a MÉMOSZ elnöke, 1901-től a szo26

összeállításunkban népbiztosságonként haladva adunk tájékoztatást a népbiztosok életútjának legfontosabb mozzanatairól, elsősorban a Tanácsköztársaság alatti tevékenységükről. Részletesebb adatokat tartalmaz a Munkásmozgalomtörténeti Lexikon (Bp. 1976) és A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai (Bp. 1975) c. kötet.