Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

tője. Elhatározó szerepe volt a két munkáspárt egyesítésében és a Tanácsköztársaság életre hívásában. A külügyi kérdések meghatározó fontosságúak voltak a Tanácsköztársaság léte szempontjából, ezért is bízták rá ezt a népbiztosságot, de nemcsak ezen a területen volt vezető szerepe, a Kormányzótanács minden lényeges kérdésben az ő állásfoglalásától tette függővé döntéseit. A visszaemlékezők tanúsága szerint hihetetlen energiával dolgozott. Tagja volt a Kormányzótanács öttagú direktóriumának, a Politikai Bizottságnak és számos bizottságnak, így: a választások előkészítésére, az Ideiglenes Alkotmány, továbbá a pártprogram kidolgozására, a párt gazdasági ügyeinek intézésére, valamint a budapesti karhatalom rendezésére kiküldött bizottságoknak. Április 3-tól június 24-ig a Hadügyi Népbiztosság élére kinevezett ötös kollégium vezetője is volt. Június 24-én a hadsereg-főparancsnok helyettesévé nevezték ki. Tagja volt a Központi Munkás- és Katonatanács 80-as Bizottságának, a Tanácsok Országos Gyűlésének, a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak és a pártvezetőségnek. Fontos tárgyalásokat vezetett, számos előadást, népgyűlést tartott, s mindezeken túl ugyanezen időszakban több elméleti tanulmányt, agitációs célú cikket írt. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába emigrált, majd Szovjet-Oroszországban élt. Kiemelkedő szerepet játszott a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésében és a Kommunista Internacionálé munkájában. Kun Béla helyettese, illetve a második külügyi népbiztos Ágoston Péter (1874-1925), a nagy műveltségű szociáldemokrata jogtudós lett. Nagyváradon volt jogakadémiai tanár, majd 1919 elején egyetemi tanári kinevezést kapott Budapesten. Már 1893-ban, diákként tagja lett a szociáldemokrata pártnak. 1919 januárjától a Berinkey-kormány belügyi államtitkára. A Tanácsköztársaság idején részt vett több jelentős nemzetközi tanácskozáson, így vezette a csehszlovákokkal folytatott fegyverszüneti tárgyalásokat. Június 24-én igazságügyi népbiztos lett ugyan, de a népbiztosság munkájába — pozsonyi és bécsi küldetése miatt — már alig kapcsolódott be. Tagja volt a Kormányzótanács által a választások előkészítésére kiküldött bizottságnak, továbbá a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács öttagú elnökségének és 80-as Bizottságának, a Tanácsok Országos Gyűlésének, a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. A Peidl-kormányban külügyminiszter lett. 1919 novemberében letartóztatták, halálra ítélték, fogolycsere útján került Szovjet-Oroszországba, majd Angliában és Franciaországban élt. A Kormányzótanács április 3-i határozata alapján külügyi népbiztos lett Pogány József is (1886-1938). Tanárként, majd újságíróként vett részt a mozgalomban; 1910-től a Népszava és a Szocializmus munkatársa volt. A Katonatanács vezetőjeként az őszirózsás forradalom egyik irányítója. 1919 januárjában még a tiszta szociáldemokrata kormány megalakítását javasolta, ezt követően fokozatosan kommunista álláspontra helyezkedett. Március 21-én hadügyi népbiztos lett; Szamuely és közte támadt személyi ellentétek miatt került át a Külügyi Népbiztosságra. Tagja volt a Kormányzóta-