Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

zékek nyomán kialakult helyzetet, a csehszlovákokkal kötött fegyverszüneti megállapodást, a védelmi háború folytatásának kérdéseit. A hatalom megtartásának lehetőségét alapvetően meghatározta a fegyveres testületek állapota. A Kormányzótanács működésének első napjaitól kezdve nagy figyelmet fordított a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség, a belső karhatalom kiépítésére. A belső viták egyik fő területe éppen az volt, hogy a fegyveres erőket kik irányítsák, és milyen módon, milyen esetekben használják fel. A hatalom megszilárdítása szempontjából nem kisebb jelentőséggel bírt a választások lebonyolítása, az ideiglenes, majd a végleges Alkotmány kidolgozása, az új államhatalmi és igazgatási szervek rendszerének kiépítése. Az ország történetében először került sor általános és egyenlő választások megtartására. Ugyanígy, ekkor dolgoztak ki először egységes, írásos Alkotmányt Magyarország számára. Hangsúlyozottan szövetségi Alkotmány kidolgozására került sor, ami messzemenően figyelemmel volt az együtt élő nemzetek igényeire, jogaik biztosítására. Mindezeket épp úgy, mint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság, a Népgazdasági Tanács, a népbiztosságok, más országos hatáskörű intézmények, de a helyi szervek létrehozásával, működésével kapcsolatos kérdéseket is részletesen megtárgyalták a Kormányzótanács ülésein. Ismételten felvetődött a megszállt területekkel való kapcsolat tartása, a politikai és anyagi segítségnyújtás lehetősége és formái. Nagy felelősséggel foglalkoztak az igazságügy szervezetének kiépítésével, a forradalmi törvényszékek létrehozásával, működésükkel, a kegyelmezési jog gyakorlásával. A Kormányzótanács már első ülésein kidolgozta és kiadta a szocialista tulajdonviszonyok megteremtését célzó rendelkezéseit. A gyárak, a bankok, a földbirtokok, a kereskedelem és a különböző intézmények köztulajdonba vételét gyorsan megoldotta. Ezek működtetése, központi irányítása, ellenőrzése mindvégig napirendjén szerepelt. A Kormányzótanács tevékenységében nagy teret kaptak a szociálpolitikai intézkedések (társadalombiztosítás, gyógykezelés, anya- és gyermekvédelem, lakások igazságos elosztása, segélyezés). Új alapokra helyezték a keresőképes lakosság szinte valamennyi kategóriájának bérezését. Ezzel összefüggésben nagyszabású státuszrendezést hajtottak végre. Mindvégig napirenden szerepelt az oktatás átformálása, a szocializmus állami propagandájának megszervezése, a szocialista kultúra támogatása. Bizottságokat alakítottak a magánkézben levő műkincsek köztulajdonba vételére, megszervezték a Proletár Múzeumot, a munkásmozgalom emlékeinek gyűjtését. Visszatérően foglalkoztak az egyház és az állam szétválasztásának kérdésével, intézkedéseket tettek az egyházak működésének biztosítására. / A hatalom kérdése néhány alkalommal különösen kiélezett formában került előtérbe.