Franciscus Dőry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301–1457 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 11. Budapest, 1976)
Bevezetés
A decretumnak a jogforrások közötti helyére vonatkozó egyetlen korabeli jogi értekezést a Somogyvári Formuláskönyv tartotta fenn. Mint régebben kimutattuk, 40 a királyi kúriában 1460-1470 táján készült formulagyűjteményt az 1480-as években a somogyvári bencés apátságban másolták le, és bővítették ki az ott készült vagy letétbe helyezett oklevelek szövegével. A XIV. századi Ars Notaria óta egyedülálló jogi glosszák a királyi kúriából származó részben találhatók, de koruk lehet 1460—1470előtti is, mint éppen az alábbi szöveg mutatja. Ezek a per megszüntetésére (condescensio litis) vonatkozó formulák után foglalnak helyet, és hozzájuk kapcsolódnak. A magunk regestáiban 372a számmal ellátott, eddig kiadatlan glossza így hangzik: 41 „Notandum est hic, ut sequitur: quod sic bene attendat nótárius, quomodo et qualiter in processibus litium condescendant cause, aliquando cum iudicio regali secundum consuetudinem regni et quandocunque sine iudicio iuxta statu [tu ]m regni sedatur actio agentis de novo inchovanda. Nam pretextu cuiuscunque statuti quid actor in agendo neglexerit, salva pena alicuius iudicii poterit resarcire causam suam de novo inchovando, cum statútum regium ad notitiam omnium evidenter non possit publicari. Secundum autem consuetudinem quilibet causidicüs de lege regni expertus debet esse et procedere in causa secundum eandem, ne aliquit in laudanda consuetudine obmittat in agendo, ac de cetero hoc cum gravamine, sicut superius seriöse est narratum, possit resarcire. Et sic differentia est inter legem et consuetudinem, ac ius et decretum. Lex enim debet firmari secundum originem regni, quitquid est sanctitum per sanctos patres. Consuetudo vero secundum seriem status, ut quilibet de suo statu consuetudinem debet a.llegare, ut hodie Bude, cras Albe et sic de singulis. Decretum vero intelligitur solum de rege, et tarnen decretum debet Semper convenire cum consuetudine bona, et durabit, si fuerit extra consuetudinem, usque tempus regis ipsius. Ius siquidem semper debet habere locum suum et comprehendit omnia premissa^secundum deum et eius iustitiam, quitquid agitur in iudicio debet adimplere [!] secundum iura salubriter, et per iudicem ordinarium non obstantibus consuetudinibus, decretis et. legibus quibuscunque, reddendo unicuique quod suum est. Dum vero sedente iudice pro tribunali in aliqua civitate vei alio loco querulans de aliqua re ex parte alicuius secundum legem iudicium habere voluerit, extunc non advertat consuetudinem, sed legem. In casu, si talis iudex factum ipsius querulantis fide vidisset occulata, adhuc non debet sententiam inmediate fulminare, nisi secundum legem ipsius loci evidentibus documentis admissis, secundum institutiones sanctorum patrum predictorum. Et econverso si causa ipsa per consuetudinem debuerit terminari, omnibus legibus originalibus pretermissis advertat approbatam consuetudinem illius loci et causam ipsam concludat per eandem. Ubi autem omnis lex et consuetudo in aliqua causa introduceretur et ne40 A Somogyvári Formuláskönyv. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár 1957, pp. 117-133. 41 Bolyai Dokumentációs Könyvtár, Marosvásárhely (Tirgu-Mures), MS. 374. fol. 223v— 224v. Regesztáim a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban.
