Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1274. máj. 27. 1274. máj. 29. 1274. máj. 31. 1274. máj. 31. — a Salamon nb. Miklós fiának: Lászlónak és Apsa fiának: Tiburcius-nak, a Thoty falubeli udvarnokok egykori comesének kérésére átírja és megerősíti Sixtus esztergomi kanonoknak, V. István által az udvarnokok földjei ügyében rendelt bírónak és néhai Gil fiának: Gergelynek, Moys nádor emberének 1272. febr. 2-i pátens oklevelét (Fejér VII. 4.146.) a Zala megyei Thoty faluban a Salamon nemzetségből való nemesek földjeinek a hercegségi népek, az udvarnokok és a győri káptalan földjétől való elhatárolásáról. — D. p. m. mag. Benedicti Strigoniensis eccl. electi locique eiusdem comitis perpetui, prepositi Budensis et au. n. vicecanc. a. d. millesimo ducentesimo septuagesimo quarto, indict. secunda, r. aut. n. a. secundo, sexto Cal. Jun. Méltóságok a tévesen Jánosnak írt pécsi és Lajosnak írt váradi pk. nevén kívül mint a 2502. sz., de a csanádi pk., a pohárnokm. és a szörényi bán kihagyásával, a tárnokm. azonban pilisi isp. is. XVIII. századi másolata: Győri káptalan magánlt. Th. XXX. N. 4094. (OL. Filmtár 902. doboz.) Fejér VII. 4. 148. és VII. 5. 395., Eszterházy okit. 9. 2503. — tekintettel arra, hogy a szepesi szent Márton-egyháznak a németek és szlávok között élő népei igen kevesen vannak, s az egyház a nevesebbek közé tartozik, elődeinek oklevele alapján megújítja a szepesi prépost népeinek azt a kiváltságát, hogy a szepesi ispán vagy alispánja (curialis comes) előtt csak lopás-, dézsma- és pénzügyekben vonhatók perbe, egyebekben csak a király, a királyi udvar albírája (viceiudicis curie nostre) vagy a szepesi prépost ítélkezhetik felettük. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi eiusdemque loci comitis perpetui, au. n. vicecanc. et prepositi Budensis dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, quarto Kai. Jun., indict. secunda, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2455. sz., de Tiba tolnai és Miklós beregi ispánságának említése nélkül. Eredeti: Kezdő nagy L. Függőpecsét darabja. Szepesi káptalan magánlt. Ser. 1. fasc. 1. n. 1. (OL. Filmtár C 26. doboz.) Hazai okmt. VI. 196. 2504. — hű szolgálataikért és a Detreh vár alatt a cseh király seregéből ejtett s a királynak átadott fogolyért a Jak nb. Ebed fiainak: Reynoldus-nak és Jak-nak, valamint Benedek fiainak: Myke-nek és Dénesnek adja a vasvári várnak már István ifj. király által nekik adott

1 Koachy nevű földjét, kivévén azt a vár joghatósága alól, s kijelentvén, hogy a föld háromnegyed részét Reynoldus és Jak, valamint rokonuk: Kernen, Kemen-nek fia, mint vásárolt és jutalmul nyert földet birtokolják, míg negyed része Myke-t és Dénest illeti. Az iktatást az előző lakosok által birtokolt határok között Both fia: Belud comes királyi ember végezte a vasvári káptalan tanúbizonysága mellett; a megadományozottak az István királytól erre vonatkozólag különféle időkben kapott okleveleiket is bemutatták (2252. sz.). — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, au. n. vicecanc. et prepositi Budensis dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, pridie Kai. Jun., indict. secunda, r. aut. n. a. secundo. — Méltóságok mint a 2506. sz. Eredeti: 55,4x25,2 cm. Díszített kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Dl. 40.115. (Múz. Törzsanyag.) Átírta: III. András 1291. júl. 28. (Dl. 67.681. Tallián lt.) Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 91., Wenzel IX. 58. 2505. — a Guthkeled nb. Omodeus fiának: Lothardus mesternek adja szolgálataiért a pozsonyi vár Finturkachaia (!) nevű lakatlan földet a Chylloukuz-ben. Átírta: I. Károly 1324. júl. 26. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Oklevelek 74. — OL. Filmtár 2103. doboz.) 1 Az adomány 1259-ben, 1260 elején történhetett, mert ez oklevél szerint V. István tunc gerens gubernaculum térre Transdanubialis et etiam primitus cum ducatus Stirie fűit apud eum. (Vö. Századok 1921. 81.)