Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1274. máj. 7. 1274. máj. 12. Buda. 1274. máj. 21. — Pál mester Rodna-i és Byzterce-i comesnek és Pál mesternek, a királyi asztalnokok kancellárjának kérésére átírja és megerősíti István ifj. király 1263-i privilégiumát (1803. sz.) Dvmuzlov adományozásáról. — D. p. m. mag. Benedicti electi Strigoniensis, prepositi Budensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, Non. Maii, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2449. sz., de az esztergomi széküresedés és a vasvári isp. említése nélkül, említve viszont Moys királynéi tárnokmestersége is. Eredeti: 42x27,3 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 851. Wenzel IX. 56. — Kivonat: Zimmermann—Werner: Urkundenbuch 1.124., Documente priv. ist. Rom. C. II. 169. 2499. H hivatkozással korábbi adománylevelére (lásd a 2371. sz.) megparancsolja a szepesi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Miklós fia: Lőrinc zólyomi ispán járja meg a Hybe falusi királyi hospesek és Szepes megye határai között fekvő erdő határait és iktassa be Lauren fiát: Bogomerius-t az erdő birtokába. Átírta: szepesi káptalan 1274. jún. 11. (Szepesi káptalan hiteleshelyi lt. Ser. 3. Met. c. Liptov. et Árva fasc 1. n. 20. — OL. Fkgy.) > ua. 1413. nov. 18. (Dl. 43.231. Múz. Törzsanyag.) Fejér V. 2. 179- (csonka és hibás.) Az oklevél teljes szövege: Ladizlaus dei gratia rex Hungarie etc. fidelibus suis capitulo [ecclesie Scepusiensis salutem et gratiam. Noveritis] nos quandam sillvam nostram existentem inter hospites nostros de villa Hibe et limites seu terminos comitatus de Scepus in quibus terminis ex parte dicte sülve terra abbatis de Scepus dicitur continguari, in qua siquidem sillva pratum [Wihodna vocatum et rivulus Bazuch] nuncupatus et campus Thurapola nominatus existunt nostre regié collationi pertinentem cum suis utilitatibus et pertinentiis fideli nostro comiti Bogomerio filio Lauren ipsiusque heredibus pro fidelibus suis servitiis sacre corone nostre et nobis in[defesse] exhibytis mediantibus aliis litteris nostris exinde confectis perpetuo contulisse, que sillva cum suis utilitatibus et pertinentiis reambulatione et ab aliorum iuribus possessionariis separatione et metali distinctione plurimum, ut idem Bogomerius nobis dicit, indigeret, super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente Laurentius filius Nicolai comes de Zolum fidelis homo noster de curia nostra specialiter ad hoc transmissus ad faciem predicte sülve et suarum pertinentiarum vicinis et commetaneis suis universis inibi legitimé convocatis et presentibus accedendo ipsam sillvam per suas metas veras et antiquas novas in locis necessariis erigendo reambulet reambulatamque et ab aliorum iuribus possessionariis separatam et distinctam statuat eandem cum suis pertinentiis eidem Bogomerio et suis heredibus iure predicte nostre donationis sibi pertinenti perpetuo possidendam, si non fuerit contradictum, contradictores vero, si qui fuerint, citet eosdem contra predictum Bogomerium in nostram presentiam ad terminum competentem rationem contradictionis eorum reddituros et post hec seriem ipsius reambulationis et statutionis cum cursibus metarum et si necesse fuerit, cum nominibus citatorum et termino assignato, prout fuerit expediens, nobis fideliter reseribatis. Dátum Bude, tertio die festi Asscensionis domini anno eiusdem M™ CC M » LXX quarto. Bár az oklevél legfontosabb adatai egyeznek a hivatkozott adománylevél adataival, a jelen mandátumot mégis hamisnak kell minősíteni a szokatlanul fejlett formulák miatt. (Vö. pl. a 2493. sz. alatt közölt oklevél formuláival.) Az átíró hiteleshelyi jelentés is szokatlanul fejlett formulákat tartalmaz, s írása (pl. évszámok alakja) is a XIV. századra mutat. Valószínűleg a káptalani jelentésben foglalt határleírás érdekében történt ennek az oklevélnek a hamisítása. 2500. — Myles fia: Balasey kérésére átírja és megerősíti V. István 1270. aug. 10-i pátens oklevelét (1955. sz.), mellyel a Szepes megyei Pokoy földből két ekényi részt a Mohol-i, Chunta-i és Bolman-i nemesek földjei mellett Balasey-nek adományozott. — D. p. m. mag. Benedicti electi in archiepiscopum s. Strigoniensis eccl. perpetuique comitis loci eiusdem, prepositi Budensis eccl. et au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. ab inc. d. M° CC° septuagesimo quarto, XII 0 Kai. Jun. indict. secunda, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2449. sz., de Salamon fehérvári és Jakab nyitrai isp. említésével, Moys somogyi isp. királynéi tárnokm. is és a zalai isp. nélkül. Eredetije (a Levéltári Közlemények szerint) a Korponay család levéltárában Feketefaluban (Románia) volt. Levéltári Közlemények II. 128. 2501.
