Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

6 Borsa: Az Árpád-házi kir. oki. 11/2—3. 1274. febr. 23. 1274. febr. 25. 1274. febr. 25. 1274. febr. 27. Buda. 1274. márc. 9. niensi, Moyus comite Sumugiensi, Gregorio comite Castriferrei, Dedalo comite Zaladiensi et aliis quampluribus comitatus regni nostri comitibus(I) et honores. Az oklevél fogalmazása, több intézkedésnek egy oklevélbe való foglalása hamisnak mutatja. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hosszú méltóságsor ellen komolyabb észrevétel nem merül fel. (Másolási hibának kell tekinteni, hogy János soproni comes neve kimaradt és a pohárnokmester ezáltal soproni ispán is lett.) Minthogy csak az oklevél mikrofilm felvétele állt rendelkezésre, nem lehetett pontosan elbírálni, hogy másolat vagy később megpecsételt hamisítás-e. 2480. — Jakouara-t elveszi Jákó fiától: Andrástól és Móric fia: Miklós erdélyi vajdának adja. Sztáray okit. I. 16. Lásd 1278. febr. 23-i keltezéssel a 2846. sz. alatt. — Tamás comesnek, valamint fiának: Germanus-nak, a királyi fegyvernökök comesének, s általuk Germanus fiainak: Bertalannak és Miklósnak adományozza Demeter fiai, Lonya(-i) királyi disznópásztorok Dulebzkaleuzy nevű földjét. Tartalmilag átírta: zágrábi káptalan 141?. (Jugoszláv Akadémia zágrábi levéltára D-II-36. —- OL. Filmtár 4932. doboz.) A tartalmi átírás szövege: Quarum prime littere privilegialis dicti domini Ladislai regis anno domini millesimo CC° septuagesimo quarto, quinto Kalendas Marcii, regni autem sui anno secundo emanate series declararat, quod idem dominus Ladislaus rex consideratis fidelitatibus et fidelium servitiorum meritis comitis Thome et Germani comitis armigerorum suorum filii eiusdem Thome quandam terram filiorum scilicet Demetrii subulcorum suorum regalium Lonya (!) Dulebzkaleuzy vocatam eisdem Thome et Germano ac per eos Bartholomeo ac Nicolao filiis eiusdem Germani iure perhennali dedisset et contulisset possidendam; mete vero ipsius térre privilegio in eodem seriatim conünentur. 2481. — köszönete Trau városához a klisszaiak megsegítéséért. Kukuljevic: Regesta No. 1125. Lásd (1284.) márc. 5-i keltezéssel a 3294. sz. alatt. — Erdeu trencséni ispánnak visszaadja szolgálataira való tekintettel a Kopus és Fyzed nevű vizek között fekvő Maysa nevű Tolna megyei örökölt birtokát, amelyet tőle András fia: Domonkos elfoglalt, s amely miatt Erdev comes és Domonkos között per is folyt, de a birtok Domonkos utód nélküli halála után a királyra szállott; egyszersmind az adományról privilégium kiállítását ígéri. — D. Bude, tertio die post dominicam Reminiscere a. d. M° CC° septuagesimo quarto. Eredeti: 16,5 x 6,9 cm. Hátlapjára nyomott pecsét kis darabjával. Dl. 99.858. (Batthyány lt.) Hazai okmt. VIII. 161. 2482. — Benedek mester választott esztergomi érsek, budai prépost és királyi alkancellár kérésére átírja és megerősíti II. András keltezetlen privilégiumát (545. sz.) a budai egyház budai kiváltságairól. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo CC° LXX quarto. Méltóságok mint a 2449. sz., de az esztergomi érsekség üresedésének elhagyásával.