Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1274.) márc. 10. 1274. márc. 19. 1274. márc. 28. 1274. márc. 29. Átírta: a) I. Károly 1328. márc. 9. (Pozsonyi káptalan lt. Capsa Budensis 1. fasc. 2. n. 3. — OL. Fkgy.) > Zsigmond 1412. aug. 19. (uo. fasc. 3. n. 2. — OL. Fkgy.) b) esztergomi káptalan 1332. márc. 31. (Veszprémi káptalan hiteleshelyi lt. Instr. regn. fam. B. 31 OL. Fkgy.) Schmitth: Episc. Agr. I. 192., Katona: Hist. crit. VII. 673. (1275. csonkán), Batthyány: Leg. eccl. II. 427. (csonkán), Fejér V. 2. 235. (1275.) és VII. 2. 221. — Kivonat: M. Tört. Tár. I. 118., 99. sz. és I. 122. 111. sz. (1275.), Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch I. LVL, M. Tört. Tár XII. 9., Mon. eccl. Strig. II. 40., Documente priv. ist. Rom. C. II. 169. 2483. — X. Gergely pápa elé terjeszti a hatvani premontreiek panaszát az egri püspökkel szemben. Fejér VII. 5. 400. Lásd (1273.) márc-. 10-i keltezéssel a 2353. sz. alatt — Osl fiának: Jakab comesnek kérésére, s főképpen Győr vára ostromakor tanúsított vitézségéért átírja és megerősíti II. András 1222-i privilégiumát (377. sz.), mellyel Moglocha földet kérelmező atyjának: Osl-nak adta, s megerősíti Jakabot és testvérét: Osl-t a föld birtokában. — D. p. m. mag. Benedicti prepositi Budensis s. Strigoniensis eccl. electi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo CC° septuagesimo quarto, quartodecimo Kai. Ápr., r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2443. sz. az esztergomi változással. Eredeti: 47,8x 33 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Dl. 40.113. (Múz. Törzsanyag.) Fejér VII. 5. 591. <•<• Kivonat: Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 93. (Fejér szövegének javításával.) Az alkancellár választott esztergomi érseki címe szerint az oklevél febr. 16. után kelt, viszont jan. 26. után nem Lőrinc volt a pohárnokmester, hanem Miklós. (Vö. 2454. sz.) Ezt az ellentmondást nem lehet kiegyenlíteni. Minthogy az oklevél írása és kiállítása sem kifogástalan, az oklevelet rendkívül gyanúsnak kell minősíteni. 2484. — Hunth fiainak: Ders-nek és Demeternek adományozza a gyermekkoruk óta különböző hadjáratokban teljesített szolgálataik fejében a Drágul nevű földet, amelyet Scelchen-i Mátyás fia: Morouch mint a honti vár földjei közül kivett királyi adományt birtokolt, elvéve azt Morouch-tól hűtlensége és a lázadó kunokhoz történt csatlakozása miatt. Dyrs és Demeter iktatását Byl-i Kemus királyi ember végezte az esztergomi káptalan tanúbizonysága mellett. — D. p. m. mag. Benedicti electi Strigoniensis perpetuique comitis loci eiusdem, prepositi Budensis et au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, V. Kai. Apr., r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2457. sz., de említve Jób pécsi pk. is. Eredeti: 50,3 x 25,8 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsétje a hártya egy darabjával együtt kiszakadt. DI. 40.114. (Múz. Törzsanyag.) Wenzel IX. 54., Kubínyi: Magy. tört. eml. II. 12. 2485. — Hedricus comes fiának: János mesternek és utódainak adja a soproni várnak a Bokonolban fekvő Dobrun nevű faluját kedden tartott heti vásár jogával és minden tartozékával, kivévén a birtokot a soproni vár joghatósága alól; János mester ugyanis már V. István idejében is hűségesen szolgált különböző hadjáratokban, majd IV. László alatt a cseh király ellen az ország határainak védelmében teljesített szolgálatot, s mikor a király Rolandus nádort, Joachim tárnokmestert, János soproni comest és más főurakat agyőri vár ostromára küldött, a harcban ellenfelét megölte, amikor pedig a cseh király a Sopron megyei részeken támadott, s a király János comest és más nemeseket küldött ellene, a Sopron mellett lezajlott összecsapásban megsebesülve foglyot ejtett. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis et au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, quarto Kai. Apr., r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2449. sz., de az esztergomi üresedés említése nélkül és Herbordus lovászm. helyett tévesen pohárnokmesterként említve.