Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1274. (febr. 22 —szept. 3. között) 1274. (febr. 22 —szept. 3. között) 1274. (febr. 22 —szept. 3. között) 1274. (febr. 22 —szept. 3. között) Eredeti: 53,5x33,5 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsétje kiszakadt. Dl. 662. Fejér VII. 2. 30. (csonkán), Wenzel IX. 80. 2464. — Farkas fiai: Toboy és Endre, Jakab fiai: Benedek és Seraphinus, Sebestyén fia: Herbordus, Guebse fia: Guebart, Miklós fia: Miklós és György fia: Papa soproni várjobbágyokat, akik magukat különböző hadjáratokban a soproni határ védelmével, főképpen pedig Győr vár ostromakor kitüntették, ahol rokonuk: Miklós el is esett, Forkosd nevű földjükkel kiveszi a vár jobbágyságból és a királyi serviensek közé emeli. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis et au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2483. sz. Eredeti: Kb. 37X 29,3 cm. Kezdő nagy L. Függőpecsételés nyoma. Dl. 40.123. (Múz. Törzsanyag.) Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 89., Wenzel IX. 81. 2465. — megerősíti Kueskuth-i György comest az általa elfogott hűtlen Sah-i Péter ama birtokaiban, amelyeket még V. Istvántól kapott adományul. Sah-i Péter ugyanis fiával: Wolférrel és testvérével: Ek-kel a cseh királyhoz csatlakozott és a Fredberk-i katonákkal az országot pusztította, ezért V. István birtokait elkobozta, György comesnek adományozta és őt Gergely vasvári ispán által a birtokokba beiktattatta. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° C°C° LX°X° quarto, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2483. sz., de Moys királynéi tárnokmester is. Eredeti: 49,5x34,2 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabjai. Dl. 99.861. (Batthyány lt.) Wenzel XII. 103. 2466. — Petres fiának: Pousa mesternek adományozza V. István idejében különböző hadjáratokban teljesített szolgálataiért és Iudex nevű testvérének Győr vár alatt történt haláláért Micola fiának: az utód nélkül elhunyt Andrásnak Kvwalu (Kuwalu) nevű földjét tartozékaival. — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis et au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX° quarto, r. aut. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2483. sz. Eredeti: 47,2 x 30,1 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsétje kiszakadt. Dl. 86.842. (Esterházy lt.) Wenzel XII. 96. 2467. — a Lypche villa-ban lakó liptói királyi hospesek kérésére átírja és megerősíti V. István 1270. jún. 24-i privilégiumát (1933. sz.) kiváltságaikról, s a sági konvent oklevele szerint leírja földjük határát. Eredeti: Díszes kezdő L. Rózsahegyi Múzeum, 27.904. sz. (OL. Fkgy.) Átírta: a) (a liptói registrum szerint) I. Károly 1340. nov. 11. b) Zsigmond 1397. júl. 19. (Rózsahegyi Múzeum, 27.912. sz. — OL. Fkgy.) Tartalmilag átírta: liptói registrum 52. §. Kivonat: Fejér V. 1. 94., Magyar Sión III. 533., Magy. Tört. Tár. IV. 28., Tört. Tár 1904. 90. 79. sz. Az oklevél kiadatlan teljes szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus presentem paginam inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod hospites nostri de Lypto in villa Lypche existentes ad nostram accedentes presentiam obtulerunt nobis privilégium domini Stephani patris nostri karissimi bone memorie tempore ducatus sui confectum non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua parte vatiatum petentes cum instantia, ut ipsum ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius tenor talis est: (Következik V. István 1270. jún. 24-i privilégiuma, lásd az