Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1285. dec. 11. Szarvashalom. 1285. dec. 24. 1285. Átírta: I. Károly 1330. ápr. 12. (andrásfalvi Pongrácz lt. OL. Fkgy. H. 3.) Az oklevél szövege: Nos Ladizlaus dei gratia rex Hungarie memorie commendantes tenoré presentium significamus, quibus expedit universis, quod Ipoch filius Rachlou et Leustachyus filius Aladarü de Lypthou ad nostre maiestatis accedentes presentiam propositis ipsorum fidelitatibus et servitiis meritoriis, que nobis indefesse inpenderunt et specialiter in deferendis legationibus nostris in Poloniam et Rutheniam, terram usui duorum aratrorum sufficientem de terra ville Polugy excisam iuxta fluvium Lybula et circa metas filiorum Bogomerii adiacentem regié collationi pertinentem sibi dari et conferri postularunt, nosque iuxta approbatam regni consuetudinem fidelibus nostris preposito et conventui de Twruch litteris nostris mediantibus dedimus in mandatis, ut mitterent hominem ipsorum pro testimonio fidedignum, coram quo Damianus vei Petrus homo noster altero ipsorum absente ipsam terram ad duo aratra sufficientem unacum silvis et fenetis pro eadem terra sufficientibus coram commetaneis et vicinis a predicta villa separando erectis metis predictis Ipoch et Leustachio statueret, si non fieret contradictum, contradictores, si qui fierent, ad nostram evocarent presentiam. Quiquidem prepositus et conventus de Twruch nobis rescripserunt, quod ipsam terram predictus Petrus unacum nomine ipsorum presentibus commetaneis et vicinis reambulando contradictoribus non obstantibus predictis Ipoch et Leustachyo sub metis et terminis infrascriptis statuisset perpetuo possidendam, tenendam et habendam heredum per heredes. Cuius quidem térre mete hoc ordine distinguntur, quod prima meta incipit a fluvio Lybula vocato et asscendit ad partém orientalem veniendo paululum deciinat [ad quendam fontem] et de illo fonté vádit ad partém meridionalem [et cadit in] quendam rivulum Jelsoupothok dictum iuxta terram filiorum Chakan, de quo rivulo transeundo tendit adunumGozd ad arborem quercus iuxta metas Bogomerii et de ipsa quercu descendit ad alium rivulum, qui rivulus cadit in fluvium Lybule predictum et per eundem decurrendo venit ad priorem metam et ibi terminatur. Dátum in Lypthou, tertio die sancti Mychaelis archangeli, anno domini M mo CC mo octuagesimo quinto. Lásd az előző számhoz írt észrevételeket. 3392. — megengedi György fiának: Péter comesnek, hogy Somus nevű falujában minden nagy, masa nevű szekér és tunella után egy pondus, minden könnyebb chelle nevű szekér után két dénár vámot szedjen. — in Zoruoshalm, feria tertia proxima ante festum beaté Üftcie virginis a. d. M° octuagesimo (!) quinto. Tartalmilag átírta: I. Károly 1324. okt. 30. > ua. 1333. febr. 26-i átírása alapján Szécsi Miklós országbíró 1358. jan. 24. (Dl. 4708.) Fejér IX. 2. 730. 3393. a passaui egyházmegyéhez tartozó ciszterci rendi szent kereszt (Heiligenkreuz) egyháznak adományozza a Lyta folyó mellett az ausztriai határon fekvő Pardam nevű falut minden jövedelmével és birtokaival, úgymint szőlőivel, szántóföldjeivel, rétjeivel, legelőivel, erdőivel, vizeivel, szigeteivel, malmaival, halászóhelyeivel, vadászterületeivel és minden haszonvételével. — D. p. m. ven. patris Th(ome) episcopi Vachiensis> au. n. canc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octogesimo quinto, indic. XIII a , nono Kai. Jan. Átírta: Albert osztrák herceg 1290. dec. 28. (Weis szerint a heiligenkreuzi apátság lt.) Weis: Urk. Heiligenkreutz I. 247. 3394. — László fia: Boda kérésére átírja és megerősíti a Zólyom megyei Palugya nevű erdő és szántó adományozása ügyében 1283. aug. 20-i pátens oklevelét (3253. sz.). Átírta: a) esztergomi káptalan 1338. júl. 4. (Dl. 90.437. Palugyay lt.) b} I. Károly 1340. dec. 7. > I. Lajos 1352. márc. 9. (Dl.-90.442. uo.)
