Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1285. (szept. 3. előtt.) 1285. (szept. 3. után.) jan. 26. > II. Ulászló 1496. máj. 1. > II. Lajos 1519. jún. 2. > I. Ferdinánd 1527. dec. 22. > Rudolf 1604. ápr. 8. (Győr város lt. Z. fiók L doboz 1. sz.) Fejér V. 3. 278., Szávay: Győr 148. (magyar ford.) 3384. — Scegekerthe nevű földet az ágostonrendi remeték sárosi szent Szaniszló-kolostorának adományozza átírva Lőrinc királyi tárnokmester és sárosi ispán 1285. jún. 28-i pátens oklevelét (Mon. eccl. Strig. II. 198.) a földnek királyi parancsra a remeték részére történt átadásáról. — D. p. m. ven. patris Thome dei gratia episcopi Vaciensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo quinto, r. aut. n. a. tredecimo. Eredeti: 39,6 x 26,7 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsételés nyoma. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 73. (capsa caerulea). (OL Filmtár 572. doboz.) Fejér V. 3. 294., Mon. eccl. Strig. II. 199. — Kivonat: Fejér V. 3. 312. 3385. — György comes fiának: Péter comesnek adja az Eysce és fiai által birtokolt Sáros megyei Werusalma nevű földet. Eredeti: 38,3x32 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Dl. 1189. Kivonat: Fejér V. 3. 279., Densusianu: Documente I. 1. 461. Az oklevél szövege: (L)adizlaus dei gratia (H)ungarie, (D)almacie, (C)roacie, (R)ame, (S)eruie, (G)allicie, (L)odomerie, (C)omanie, (B)ulgarieque (r)ex (o)mnibus Christi fidelibus presens scriptum inspecturis salutem in omnium salvatore. (R)egali dignum est et expediens eos, qui in dominicis servitiis et expediosis famulatibus diutius se exercent, munificentia gratulari, ut eo amplius ipsorum exemplo ceteri ad fidelitatis opera vehementius invitentur. (P)roinde ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod comes Petrus filius comitis Georgii fidelis noster ad nostram accedens presentiam quandam terram Werusalma vocatam in comitatu de Sarus existentem, quam Eysce et filii sui possidebant, a nobis sibi dari postulavit, verum quia super facto ipsius térre nobis veritas non constabat, fidelibus nostris capitulo Agriensi dedimus in mandatis, ut ipsorum mitterent hominem fidelem pro testimonio, coram quo Johannes Finta dictus homo noster accederet super faciem eiusdem térre et ipsam statueret eidem comiti Petro, si non fieret contradictum, contradictores, si qui fierent, ad nostram presentiam evocando, quod quidem capitulum nobis rescripserunt hunc tenorem continentes, quod idem Johannes homo noster accessisset super faciem dicte térre et ipsam in presentia hominis eorundem reambulasset et statuisset eidem comiti Petro nullo contradictore existente. Nos itaque, qui ex officio susscepti regiminis metiri debemus et pensare merita singulorum et unicuique respondere iuxta exigentiam suorum meritorum considerantes multiplices et laudabiles famulatus ipsius comitis Petri et Iuanka fratris sui, quos iidem exibuerunt nobis in diversis expeditionibus regni nostri et specialiter eo tempore, quo contra regem Boemorum capitalem nostrum inimicum exercitum habuimus et in eodem bello idem rex Boemie extitit interemptus, comes Petrus et Iuanka memorati viriliter in acie dimicando nobis cernentibus letaliter vulnerati extiterunt, tandem in expeditione nostra, quam in Houd habuimus contra Comanos, qui ausu temerario contra nostram insurrexerant maiestatem, iidem coram oculis nostre maiestatis se casibus fortune submittendo cum effusione sanguinis ipsorum fideles exibuerunt famulatus, preterea cum perfida gens Tartarorum regnum nostrum hostiliter adisset, vastus, destructiones, incendia et nocumenta quamplurima commisisset in regno nostro peragrando, iidem comes Petrus et Iuanka ob fidelitatem corone regni debitam et pro defensione incolarum regni nostri contra eosdem Tartaros se opposuerunt preliando, ubi ydem Iuanka per dictos Tartaros letalia excipiens vulnera diem clausit extremum. Nos igitur in aliqualem reconpensationem servitiorum eiusdem comitis Petri, maximé propter mortem dicti Iuanka fratris sui, licet modicum sit, quod ad presens agimus et idem comes Petrus maiori remuneratione dignus haberetur, tamen ipsam terram Werusalma vocatam cum omnibus utilitatibus suis et pertinentiis universis dedimus, donavimus et contulimus eidem comiti Petro et Johanni fratri suo filiis comitis Georgii et suis heredibus heredumque suorum successoribus iure perpetuo et inrevocabiliter possidendam. Cuius térre mete, prout in litteris eiusdem capituli . vidimus contineri, hoc ordine distinguntur: prima transiens meta de ultra Copou et unam transiens