Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1285. (szept. 3. előtt.) 1285. (szept. 3. előtt.) H bizonyítja, hogy előtte az Aba nb. Budun fia: Dénes comes nemzetsége tagjainak: Omodeus nádor és mosoni ispánnak, Aba fiának: Miklósnak, György fiának: Bodun comesnek, Bodun fiának: Györgynek és Geterunus comesnek hozzájárulásával nővérének: Merse comes özvegyének és fiának: Benedeknek adja leánynegyed fejében a Sáros megyei Wythezmezew nevű földet, s leírja határait az egri káptalan jelentése alapján. — D. p. m. Thome dei gratia episcopi Waciensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo octoagesimo quinto, r. aut. n. XIII. Átírta: III. András 1296. szept. 20.> II. Lajos 1520. máj. 25. (Dl. 70.350. Szinyei Merse lt.) Hazai okmt. VIII. 246. — Határleírás nélkül: Fejér VI. 2. 42. Az oklevelet Karácsonyi L-m. 30. 1. hamisnak mondja helyes érvek alapján. Megjegyzendő továbbá, hogy az oklevélnek főleg a hiteleshelyi eljárással kapcsolatos formulái szokatlanok. Minden bizonnyal az 1288. évi oklevél (Hazai okmt. VIII. 263.) volt a hamisítás alapja. Bár az 1288. évi oklevél és IV. László jelen és a következő szám alatt közölt oklevele között tartalmilag nincs eltérés, mert mindkettő Vitézmező adományozásáról szól, mindenesetre fontos körülmény, hogy IV. László két oklevele határleírásokat is tartalmaz. Feltételezhetően a határleírás oklevélbe, főleg királyi oklevélbe, foglalása volt a hamisítás célja. A hamisítás a következő szám alatt közölt oklevél eredeti szövegét tekintve a XIV. század elejére tehető. Kállay Ubulnak az oklevél valódisága érdekében felhozott érvei (Turul 1903. 137.) részben a fentmondottak miatt, részben az uralkodási évnek az eredetiben olvasható alakja (XIII) miatt nem állják meg helyüket. 3379. -\ bizonyítja, hogy az Aba nb. Bodun fia: Dénes mester nemzetsége tagjainak: Omodeus nádor és mosoni ispánnak, Aba fia: Miklós fiának: Lászlónak, György fiának: Bodun comesnek, Gereuinus comesnek és György fiának: Péternek hozzájárulásával, minthogy nincsenek utódai, a Sáros és Szepes megyék határán fekvő Witezmezeu nevű földet nővérének: Merse comes özvegyének s Merse fiának: Benedeknek adományozza. Átírta: szepesi káptalan 1311. > I. Károly 1315. ápr. 26. (Dl. 38-956.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Lodomerie, Gallicie, Seruie, Comanie Bulgarieque rex tam presentibus quam futuris presentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod accedentes ad nostram presentiam magister Dyonisius filius Bodun de genere Aba cum Omodeo palatino comite Musuniensi et ceteris nobilibus sue generationis, videlicet Ladizlao filio Nicolay filii Aba, committe (!) Bodun filio Georgii, commite (!) Gereuino, commite (!) Petro filio Georgii, quorum cum consensu et permissione ac beneplacita voluntate dictus magister Dyonisius in audientia nostra ac eorundem cognatorum suorum viva voce confessus est, quod quia de voluntate dei propagine liberorum cum sit destitutus et heredibus successivis desolatus, carissime sorori sue domine relicte committis (!) Merse, que de uno patre et matre cum eodem natalis origine (!) dinosscitur habuisse, quandam terram suam hereditariam sitam inter terminos comitatus Sarus et Scepus, Witezmezeu vocatam eidem domine et per eam filio suo Benedicto Benedictique heredibus heredumque suorum successoribus iure hereditario perpetuo et irrvocabiliter (!) dedisse et contulisse tenendam et possidendam, licet eadem domina de substantia patris Sui maíoribus et amplioribus dotibus ex regni consuetudine et iuris vigore digna censeatur. Ad quam etiam terram vidéndam et limitandam idem magister Dyonisius nostram maiestatemhümíliter petendo höminém nostrum commitem (!) Dyonisium filium Irozloy cum homine capituli Agriensis magistro Symone cantore eiusdem loci perduxit, qui euntes ad eandem vicinos et commetaneos eiusdem térre advocantes, a parte Scepus commites(!) Eugenium et Petrum et alios quamplures, dictam terram per metas et terminos antiquos peragrantes Benedicto filio dicte domine assignavérunt nullo contradicíore existente, ipsum heredem légitimum eiusdem possesionis statuentes, post hec indéreversi metas eiusdem térre in litteris et sub sigillo eiusdem capituli Agriensis nobis presentaverunt, quo facto sepedictus magister Dyonisius cum omnimoda precum instantia nostram regiam maiestatem affectuose postulavit, ut collationem suam domine sorori sue et Benedicto filio eiusdem , nostro privilegio confirmaremus, rhefas dicte térre, prout invenimus in litteris capituli Agriensis,