Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1279. (szept. 3. után.) 1279. (szept. 3. után.) eorundem Cumanorum commorari consueverat multitudo, hoc specialiter declarato, quod si aliqui nobiles regni nostri possessiones haberent vacuas in partibus illis, quas dictis Cumanis contulimus pro descensu, nos ab ipsis nobilibus huiusmodi vacuas possessiones et habitatoribus destitutas aut pretio comparare teneremur, aut per modum concambii seu permutationis ab eisdem possemus alienare. Igitur post huiusmodi ordinationem seu obligationem per nos factam Endre filius Endre de Meney nostram adiens presentiam cohactus et invitus a nostra petiit maiestate, quod quamquam possessiones ipsius infrascripte maioris pretii seu valoris existant, quam ille, quas a nobis inpetrare intendit, tamen quia propter ipsorum Cumanorum multitudinem et malignationis eorundem sevitiam non poterat comode(!) possidere, sibi possessionibus suis Apcha et Okan vocatis hereditariis ad possesionem suam Meney vocatam pertinentibus ad nos receptis in concambio dignaremur providere. Nos itaque promissionem nostram ex officio suscepti regiminis servare cupientes ipsius etiam Endre petitionibus favorabiliter annuentes in concambium predictarum possessionum suarum Apcha et Okan vocatarum dedimus et contulimus quandam terram iobagionis castri nostri Nogradiensis de generatione Woyn sine herede decedentis in terra Cuplan existentem, quam páter noster Stephanus illustris rex Hungarie pie memorie eidem Endre primitus pro suis servitiis in Feketeholm exhibitis suo contulerat privilegio mediante. Contulimus etiam sibi et tradidimus aliam terram castri nostri Nogradiensis Junyn vocatam, quam ex collatione nostra possidebat, ymo ratificando confirmavimus quamlibet illarum cum suis utilitatibus et pertinentiis universis iure perpetuo tam per ipsum Endre quam per suos heredes pacifice et quiete possidendas. Ut igitur huius permutationis seu concambii series robur optineat perpetue firmitatis, nec possit ullo unquam tempore in irritum retractari, presentes eidem Endre concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus venerabilis viri magistri Nicolai aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini millesimo CC° septuagesimo nono, regni autem nostri anno octavo. Vö. az 1901/a. számhoz írt kritikai megjegyzéssel. Az ott olvasható adatokon kívül a jelen oklevél gyanús voltát illetően további szempont nem merül fel. 3004. — az Osl nb. Péter fiának: Dénes mesternek és utódainak adományozza a Máté nádor, soproni, somogyi ispán és a kunok bírája által elítélt és kivégzett Péter soproni várnagy (Parcravius) elkobzott birtokai közül a Sopron megyei Daag nevű birtokát tartozékaival együtt s leírja a határokat a győri káptalan oklevele alapján. Dénes mester különösen a cseh király ellen indított (morvamezei) hadjáratban teljesített kiváló szolgálatokat a lóról leesett urának: Máté nádornak, a királyi hadsereg vezérének megmentésével s érdemelte ki Péter soproni várnagy birtokát, aki Sopron várát átadta a cseh királynak s a soproni királyi vár polgárai közül a királyhű István timárt (pelliparius) s testvéreit, Pétert és Suerchel-t megölette. — D. p. m. ven. viri mag. Nicolai au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo septuagesimo nono, r. aut. n. a. octavo. Eredeti: 55x37 cm. Díszes L. Függőpecsételés nyoma Dl. 1040. Wenzel IX. 223. — Csonkán: Fejér V. 2. 561. (az adomány megnevezése és a határleírás nélkül). 3005. — János, Leunardus, István és Dwymus Modrus-i, Wegla-i és Wynodol-i comesek kérésére múltbeli és jövőbeni szolgálataikra való tekintettel átírja és megerősíti V. Istvánnak Frigyes, Bertalan és Gwydo comesek részére 1270-ben adott megerősítő privilégiumát (2030. sz.). — D. p. m. ven. viri mag. Nicolay Albensis eccl. electi au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° C°C° LXX 0 IX 0 , r. aut. n. a. octavo. Átírta: I. Károly 1322. okt. 8. > ua. 1323. nov. 7. (Dl. 33.509.) > I. Lajos 1350. febr. 18. > Zsigmond 1392. nov. 11. (Dl. 33.508.) Fejér V. 2. 552., Kukuljevié: Borba Hrvatah 69., Smiciklas VI. 327., Frangepán okit. II. 424. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta No. 1272. Kritikájára nézve lásd a 944., 2030. és 3007. sz. alatt mondottakat. 3006.
