Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1279. (szept. 3. után.) (1279.) szept. 11. Torna. (1279. szept. 24. előtt.) (1279.) szept. 26. Sáros. H János, Leonardus, István és Duymus Modrus-i, Wegla-i és WynodoM comesek kérésére átírja és megerősíti V. Istvánnak Frigyes, Bertalan és Seruido comesek részére 1270-ben adott privilégiumát (2075. sz.). — D. p. m. ven. viri mag. Nicolai Albensis eccl. ellecti, au. n. vicecanc. dillecti et f. n. a. d. M° C°C° LXX 0 IX 0 , r. aut. n. a. octavo. Átírta: I. Károly 1322. okt. 8. > ua. 1323. nov. 7. > I. Lajos 1350. febr. 18. > Zsigmond 1393. nov. 13. (Dl. 32.) > I. Mátyás 1488. márc. 10. (Dl. 33.507.) Frangepán okit. II. 424. (A valódi oklevéltől eltérő szavak jegyzetben.) Hamis, lásd a 945. és 2075. sz. — Zsigmond oklevele azonban nem XV. századi másolat, ahogy azt a Frangepán oklt.-ban és a Kritikai jegyzék hivatkozott számainál olvashatjuk, hanem a tulajdonképpeni hamisítvány. Ez az oklevél (Dl. 32.) —, melynek kelte 1393. nov. 13. és nem 1392. nov. 11.— a Dl. 33.508. alatt őrzött eredeti oklevél alapján készült hamisítvány, amit I. Mátyás elfogadott és átírt (Dl. 33.507.) — Hogy a hamisítványról és nem másolatáról van szó, bizonyítja a Zsigmond oklevelének dátuma körüli bizonytalanság (az eredetiben: M mo CCC mo nonagesimo secundo tertio Ydus mensis Novembris; a hamisítványban: M° CCC° nonagesimo tertio Idus mensis Novembris; az 1488-i átírásban: millesimo trecentesimo nonagesimo tertio Idibus 1 mensis Novembris), továbbá az oklevél írásának XV. századi jellege s azonkívül függőpecsét bevágásai is láthatók a hártyán. 3007. — meghagyja J(ób) pécsi püspöknek, hogy a pécsi káptalan tanúbizonysága mellett küldje ki emberét a (margit)szigeti apácák panaszára, amely szerint Morianus fia: Morianus feldúlta az apácák Kapplan nevű birtokát, amelyet IV. Lászlótól kaptak adományba s amelyről Morianus azt állította, hogy ő kapta azt előbb adományként a királytól. Meghagyja egyúttal, hogy Morianus-t idézzék meg eléje. — D. in Torna, quarto die Nativitatis virginis gloriose. Eredeti: 20,5x6 cm. Zárópecsét töredéke. Dl. 992. Hazai okit. 85., Budapest tört. oki. eml. I. 168. (1277 körül.) Az évszám megállapítása a 3012. sz. alapján történt. 3008. — megparancsolja Miklós zólyomi ispánnak, hogy Serephel comest és Bogomerius-t iktassa be a Lipche-i aranybányáért és faluért cserébe kapott Bobrouch falu birtokába. Tartalmilag átírta: Miklós zólyomi ispán 1279. szept. 24. Dl. 94.403. (Pongrácz lt.) A tartalmi átírás szövege: litteras domini nostri Ladislai dei gratia illustris regis Hungarie sub hac forma, quod iremus et villám Sclauonicam Bobrouch vocatam in concambium aurifodine ad Lipche et pro villa eiusdem aurifodine, quam eisdem Serephel et Bogomerio contulerat seu locaverat pro quatuor marcis auri in quo anno persolvendis statueremus perpetuo possidendam. 3009. — Kozma comest kegyébe visszafogadja, visszaadja neki azokat a birtokait, amelyeket Máté volt nádorhoz történt csatlakozása után eladományozott, s megtiltja zaklatását. Eredeti: 14,7x4,3 cm. Hátlapra nyomott pecsét helye. Dl. 47.762. (Múz. Törzsanyag.) Az oklevél szövege: Nos Ladislaus dei gratia rex Vngarie memorie commendantes significamus, quibus expedit universis, quod nos comitem Cosmam in nostram gratiam et protectionem recepimus specialem restituendo eidem et reddendo omnes possessiones suas, si quas forsitan alicui ratione illa, quod idem 1 Idus-ból javítva.
