Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1914. év
mint a postai és a távirdai magánforgalomban beálló fennakadások az adósok egy nagy részére nézve kötelezettségeik kellő időben váló rendezését önként érthetőig szerfelett megnehezítik." „A rendelet tartalmával a lényegben egyező intézkedések fognak egyidejűleg Ausztriában is életbe lépni". 1 15. 1914. aug. 1. (23.) — 5. Rendkívüli intézkedések a polgári peres és nem peres eljárás ügyében. A miniszterelnök úrnak az igazságügyminiszter iirral egyetértőieg tett előterjesztésére a minisztertanács elhatározza, hogy a polgári peres és nem peres eljárás tekintetében rendkívüli intézkedések megállapítása tárgyában összminiszteri rendelet adassék ki. A > * A > „A háború okozta renkívüli helyzet a peres és nem peres eljárás tekintetében is rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé a katonai szolgálatot teljesítő és az ily szolgálatot teljesítő egyénekkel szükségszerűleg egy tekintet alá vonandó egyének érdekében, minthogy ezek az adott körülmények között jogaik megóvásáról kellőkép nem gondoskodhatnának." „Lényegük az, hogy a kormány további intézkedéséig az ország egész területén nem lehet többé ingatlanra végrehajtási árverést elrendelni, ingókra pedig csak kivételesen." 16. 1914. aug. 1. (23.) — 10. Mozgósítási pénzszükséglet a hadiállapot első három hónapjára. L. a VII. táblázatot. Az Osztrák—Magyar Bank kormányzójának, Popovics Sándornak feljegyzése szerint 1914. júl. 30-án értekezlet ült össze az osztrák pénzügyminisztériumban, amelyen a két pénzügyminiszteren és ezek első tanácsosain kívül részt vettek az Osztrák—Magyar Bank és az osztrák postatakarékpénztár kormányzói ; utóbbi intézmény az osztrák pénzügyi kormányzat hitelműveleteiben vezető szerepet játszott. Az értekezleten ismertették a legfőbb hadvezetőség elhatározását arra vonatkozólag, hogy másnap az egész fegyveres erőt mozgósítják. Több más pénzügyi kérdéssel kapcsolatban megvitatták a jegybank (az Osztrák—Magyar Bank) háborús igénybevételének módját is. (Popovics Sándor: A pénz sorsa a háborúban. Bp. 1926. 44. skk. o.) — 1914. aug. 3-án az osztrák minisztertanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az osztrák pénzügyminiszter bejelentette, hogy a háború első 3 hónapjára szükséges költség kb. 2700 millió K; ennek megszerzése érdekében az Osztrák—Magyar Bankot kell igénybe venni. A bank és a két pénzügyi 1 A moratóriummal kapcsolatos intézkedésekről 1. Szterényi József és Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Bp. 1934. 62 — 63. o.
