Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1914. év
kormányzatdcözött már 1912-ben megállapodás jött létre ilyen jellegű pénzügyi művelet főbb szempontjaira vonatkozólag. A hitelszerzés módjára nézve Magyarországgal 1912/13. óta teljes egyetértés alakult ki. 3 hónapnál hosszabb időre, tapasztalatok hiányában, háborús költségvetési terveket nem készítettek. A pénzügyminiszter úr előadja, hogy az ő felsége által elrendelt általános mozgósítás folytán a hadügy miniszteri tárca terhére felmerülő rendkívüli költség a mozgósítottság, illetve a hadi állapot első három hónapja alatt a cs. ós kir. hadügyminisztérium által a közös hadsereg, a két állam honvédsége és a két népfelkelés részére összesen 2.556,000.000 K-val, a cs. és kir. haditengerészet részére pedig 94,756.290 K-val jeleztetett s ezen felül a cs. és kir. hadügyminisztérium részéről már ezideig pótlólag 22 millió korona rendelkezésre bocsátása kéretett. Ez összegekből a m? gyar szent korona országai által — az érvényben álló kvótakulcs 1 szerint — összesen 972,883.289 K 56 f fedezendő. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi LXIII. 17. §-a értelmében a minisztérium fölhatalmaztatik, hogy a hadiszükségletek fedezésére szükséges összegeket, addig, míg azok a törvényhozás útján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükségesség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt hitelművelet útján intézkedhessek. a > Előadó miniszter úr tehát felhatalmazást kér arra, hogy az első három hónap alatt felmerülő hadiszükségletek fedezésére a kvóta szerint a magyarszent korona országaira eső részösszegeket rendelkezésre bocsássa és hogy a szükséges költségfedezet beszerzéséről hitelművelet útján gondoskodhassék ; valamint arra is, hogy a fedezet biztosítására az Osztrák—Magyar Bankot is igénybe vehesse. Felhatalmazást kér továbbá, hogy az 1912. évi LXIII. 2 t. c. 16. §-ában foglalt határozmányok alapján a minisztérium nevében a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehessen és evégből a szükséghez képest a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthasson meg, illetve, hogy ily irányú intézkedésekhez és rendelkezésekhez hozzájárulhasson. A minisztertanács a kórt felhatalmazást megadja. Vö. 1914—24-11. és 1914 — 31-31. A mozgósítási pénzszükségletet havonként előre állapították meg a következő hónapra, szinte szó szerint ismétlődő, sztereotip szöveg keretében, ahol csak az összegek, esetleg a tételek változtak. A mozgósítási pénzszükséglet alakulásáról a VII. táblázat ad — nem teljes — képet. A táblázat segítségével elkerülhető volt az ismétlődő szövegrészek közlése ; szöveget ezeknél a jegyzőkönyvi pontoknál csak ott közöltünk, ahol azok a szokványtól eltérnek s lényeges adatokat tartalmaznak. A táblázatban x-jellel hívtuk fel a figyelmet ezekre a közölt szövegekre. Ezek a szövegek foglalják magukban továbbá az olyan számadatokat, amelyek a táblázaton feltüntetett rovatokra nem bonthatók fel, vagy pedig nem pontosan, hanem csak körülbelül, a változhatóságra való utalással adják meg egy-egy tétel pénzszükségletének előirányzatát. A leközölt szövegek 1 A kvótát, vagyis azt az arányt, amely szerint a Monarchia két országa a közösügyi költségeket viselte, az 1867 : XII. tc. 18 — 22. § §-ai alapján határozták meg. A világháború idején fennálló kvótát az 1907 : LV. tc. határozta meg, mégpedig 1908. jan. 1-től 1917. dec. 31-ig Magyarországra nézve 36,4%-os, Ausztriára nézve 63,6%-os arányban. Ez a megoszlás az összeomlásig fennmaradt. a ) Ez a szakasz a mozgósítási pénzszükségletről szóló jegyzőkönyvi pontokban minden esetben megismétlődik. 2 Az eredetiben tévesen : LVÜI. — Az 1912 : LXIII. tc. 16. §-a tartalmazza azt a felhatalmazást, amelyre a pénzügyminiszter hivatkozik.
