Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1914. év

Az igazságügyminiszter úr erre vonatkozó nyilatkozata köszönettel tudomásul vétetik. A honvédelmi minisztérium részéről szóvá tétetik, hogy a zimonyi hírlaptudósítók híreinek közlését meg kellene akadályozni. E tekintetben a posta- ós távírda vezérigazgatója megjegyzi, hogy a magán katonai (hadi) tárgyú táviratok Zimonyból is csak cenzúra után továbbíthatók. Ugyanis minden privát katonai (hadi) tárgyú távirat a három helyen működő táviratokat felülvizsgáló bizottság (Budapest, Zágráb, Eszék), egyikéhez utaltatik és csak a cenzúra megtörténte után — amennyiben az a továbbítást engedélyezi — továbbít tátik. Ezen cenzúrának kell tehát esetleg szigorúbban kezeltetni. K.m.f. 14. 1914. aug. 1. (23.) — 4. Rendelet a magánjogi kötelezettség teljesítésének halasztása tárgyában (moratóriumrendelet ). A miniszterelnök úr bejelenti, hogy a miniszter uraknak rövid úton történt hozzájárulása s az 1912 : LXIII. t.c-ben nyert felhatalmazás alapján a magánjogi kötelezettség teljesítésére halasztás engedélyezése tárgyában a m. kir. minisztérium nevében mai napon rendeletet bocsátott ki, amit tudomásul venni méltóztassék. Jóváhagyólag tudomásul vétetik.

A) Hasonló intézkedés történt Ausztriában is (O. mt. jkv. 1914. júl. 27., Hl.) — 1914. júl. 31. (2. pont.) stb. * A

> „Hasonló helyzetben ilyen intézkedés elől a gyakorlati élet tapasztalatai szerint más államok sem térhettek ki. A kiadandó rendelet nem kívánja a törvényes halasztás (moratórium) kérdését minden részletében és végleg rendezni és a legközvetlenebb szükséget tartva szem előtt egyelőre tizennégy napi halasztással éri be azon magánjogi ügyleten alapuló kötelezettségek tekintetében, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkeztek, és már lejártak vagy 1914. évi augusztus hó 14. napjáig bezárólag lejárnak (1. §.). Ezt a halasztást szükségessé teszi legelső sorban az az érdek, hogy a betétüzlettel foglalkozó pénzintézeteinktől a közönség betéteit teljesen indokolatlanul egyszerre és nagy tömegbén el ne vonja, ami a fizetési eszközöknek a forgalomból való nagymérvű és az adott viszonyok között gazdasági szempontból szerfelett aggályos kiválását eredményezhetné. De meg kell a halasztást adni más magánjogi ügyleten alapuló kötelezettségek teljesítésére is, egyrészt a betétekre vonatkozólag adott halasztás okszerű folyományakép, másrészt tekintettel arra, hogy a hadi szolgálatra történő nagymérvű behívások, vala-