Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
munkások egészségének és testi épségének megóvása érdekében tekintetbe jövő összes körülményekre, mire nézve az iparfélügyelő szolgálatára vonatkozó utasítás vonatkozó szakaszai (1. a m. kir. iparfelügyelők szolgálatára vonatkozó utasítás 17001/1901. K. M. rend. 13. 14. 15. 16. 17. 18. továbbá 23. 24. 25. és 27. §§.) tartandók szem előtt. 6. §. — Különleges gondoskodásuk tárgyául jelöltetnek ki gyárvizsgálatoknál még az alábbi szempontok : a/ A nő- és gyermekmunkásokat gyengébb szervezetüknél fogva munkájukból folyólag fenyegető egészségi ártalmak veszélye s azoknak a netán előfordult megbetegedésekkel való összefüggésé. A munkásoknak ezen ártalmak és veszélyek tekintetében való felvilágosítása s azok elkerülése szempontjából való maguktartására vonatkozó kioktatásuk. b/ A szükséghez képest,férfiaktól elkülönített öltözőhelyiségek létesítése, megfelelő zárt, de szellős ruhaszekrónyekkel s lefolyó rendszerű mosdóberendezésekkel. Szennyes vagy egyébként veszélyes munkánál megfelelő gyári munkaruhák rendelkezésre bocsátása. c/ Kellő számú (25 személyre legalább egy) s a hygienia követelményeinek megfelelő s teljesen elkülönített és felírással is ellátott árnyókszékek a nőmunkások részére. d/ Nagyobb számú nőmunkást foglalkoztató, illetve szennyező munkákat folytató üzemekbe fürdőberendezésről való gondoskodás. (Zuhanyos rendszer lehetőleg szabályozható melegített vízzel.) e/A gyár élelmiszerraktárainak, étkező helyiségeinek s gyári konyháinak tisztasága (szolgálati utasítás 27. §.). Nagyobb munkáslétszám, illetve a munkások lakóhelyétől való nagyobb távolság esetén megfelelő tiszta étkező helyiségek szorgalmazása, ételmelegítőkkel. f/ A lakások ós hálóhelyiségek tekintetében az Utasítás 27. §-ában foglaltakon felül, a helyiségeknek a nő, illetve gyermekmunkások különleges igényeihez mért felszerelése s gyermekeknél a megfelelő állandó felügyelet szervezése s végül erkölcsi szempontból a helyiségek kellő élkülönítettsége. Ez utóbbi szempontból az összes munkahelyiségek, valamint a munkálatok beosztása is figyelembe veendő, netán felmerülő panaszok bizalmasan tárgyalandók s az orvoslás módjai gondosan mórlegelendők. g/ A telepek munkás jóléti intézményeinek számbavétele, nevezetesen a nő- és gyermekmunkások részére szolgálóké, aminők pl. a bölcsődók s egyéb anya- és csecsemővédő létesítmények, internátusok (otthonok), gazdasági és kulturális jóléti intézmények, üdülő, testedző és szórakoztató berendezések stb. Ilyenek létesítése buzdítással, tanáccsal elő is mozdítandó ; a meglévők pedig figyelemmel kísórendők, esetleg hiányaikra a figyelem felhívandó. h/ A nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló 1911. évi XIX. t. c. végrehajtása. 7. §. — A nőiparfelügyelők gyárvizsgálataik eredményéről külön e célra megszabott nyomtatványon rendszeres gyárvizsgálati jelentést tartoznak készíteni, melyet a vizsgálat után lehető legrövidebb időn belül a vizsgált ipartelep helyére nézve illetékes kerületi iparfelügyelőnek tartoznak átszolgáltatni. (Szolg. Utasítás 30. §.) 8. §. — A nőiparfelügyelők hivatalos érintkezése azokkal a kerületi iparfelügyelőkkel is, akikhez közvetlenül beosztva nincsenek, de akiknek kerületében hivatalos teendőket végeznek, minden alakiságtól mentesen, a lehetőséghez képest rövid úton történjék.
