Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

Mindezek a körülmények arra indítanak, hogy elsősorban a budapesti gyár- és ipartelepeken igen jelentékeny számban alkalmazott nő- és védett korú munkások egészségügyi érdekeinek megvédésére, első kísérletként, egy orvosnő iparfelügyelőt alkalmazzak. Az alkalmazandó nőiparfelügyelők szolgálati beosztására és tevékenységi körére vonatkozólag szolgáljon tájékoztatásul a kiadni szándékolt és idemellékelt szolgálati utasítás. Az iparfelügyelőkről az 1893 : XXVIII. törvénycikk II. fejezete rendelkezik s annak 10. §-ában foglaltak szerint iparfelügyelőkül csak azok alkalmazhatók, akik az ezen szakaszban előírt minősítési feltételeknek megfelelnek (egyetemi vagy műegyetemi képzettség) ; az idézett törvény 11. §-a pedig kimondja, hogy iparfelügyeleti teendőkkel más szakférfiak is megbízhatók. A törvénynek ezen rendelkezései kifejezetten nem zárják ki nőknek iparfelügyelőkként való alkalmazhatását, mindazonáltal indíttatva érzem magamat a kérdést döntés véget a t. Minisztertanács elé terjeszteni. A fent előadottaknál fogva a t. Minisztertanács felhatalmazását kérem arra, hogy az iparfelügyelők személyzeti létszámában a IX. fizetési osztályba egy nőiparfelügyelőt alkalmazhassak. A IX. fizetési osztályt az állás betölthetósónek sikere indokolja, mert a jelenlegi drága megélhetési viszonyok mellett, alacsonyabb fizetési osztályú illetményekkel, orvosnő pályázó előreláthatólag alig akadna." A mellékelt szolgálati utasítás tervezete a következőképen hangzik: ,,1. §. — A nőiparfelügyelők a kir. iparfelügyelőségek segítő szervei s az alábbi szakaszokban megállapított feladatok ellátására vannak hivatva. Hivatalos eljárásuk s állásukból folyó kötelmeik tekintetében, az 1893. évi XXVIII. t. c-nek, valamint az ennek alapján kiadott rendeleteknek az iparfelügyelőkre vonatkozó intézkedései érvényesek az alábbi szakaszokban foglalt különleges rendelkezések figyelembe vételével. 2. §. — A nőiparfelügyelők mint hivatali személyek annak a kerületi iparfelügyelőnek vannak alárendelve, akihez szolgálattételre be vannak osztva. Amennyiben szolgálatuk több iparfelügyelői kerületre terjed ki, úgy hivatalos tevékenységüknél az illetékes kerületi iparfelügyelők utasításait tartoznak követni. A tevékenység beosztását, esetleg a többi érdekelt kerületi iparfelügyelővel egyetértőleg, az a kerületi iparfelügyelő állapítja meg, akihez a nőiparfelügyelő személyileg beosztva van. 3. §. — A nőiparfelügyelők tevékenysége elsősorban a nők és gyermekek ipari munkájának felügyeletére terjed ki; miért is hatáskörük az olyan iparfelügyelet alá eső telepekre szorítkozik, melyek nőket, illetve védett korú munkásokat (gyermekeket) is foglalkoztatnak. 4. §. — A nőiparfelügyelők külső szolgálata az előző szakasz értelmében hatáskörükbe eső telepek rendszeres vizsgálatából áll. Hivatali belső (irodai) teendőkre, nevezetesen írásmunkákra és felekkel való tárgyalásokhoz a nőiparfelügyelők csak annyiban veendők igénybe, amennyiben ezek a teendők a hatáskörükbe eső feladatokra, illetve kérdésekre vonatkoznak. Iparfejlesztési teendőkre a nőiparfelügyelők nem vehetők igénybe. 5. §. — A nőiparfelügyelők a gyárvizsgálataik során vizsgálatukat kiterjeszteni tartoznak — a műszaki szempontok kivételével — a nő- ós gyermek-