Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
Utasíttatik a kormány, hogy az Ausztriával a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában fennálló szerződésnek az 1919. évi december hó 31-ével bekövetkező lejártáig mind az őfelsége uralkodása alatt álló többi országgal, mind más államokkal gazdasági viszonyainknak megfelelő szabályozása végett a szükséges intézkedéseket a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával tegye meg. 7. §. A jegybankügy önálló szabályozása és az osztrák—magyar bank irányában fennálló tartozásunk rendezése végett a tárgyalásokat azonnal meg kell indítani s az országgyűléshez ezekre nézve előterjesztést kell tenni. . 8- §• '. Magyarországnak és társországainak viszonyát egymás közt az 1868 : XXX. magyarországi törvénycikkbe és az 1868 :1. horvát-szlavónországi törvénycikkbe iktatott egyezmény 70. §-ának megfelelő módon létrejövő újabb egyezmény fogja szabályozni. 9. §, Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. Ugyanekkor hatályát veszti az 1867 : XII. törvénycikk, valamint hatályukat vesztik egyéb törvényeinknek mindazon rendelkezései, amelyek á jelen törvényben foglaltakkal ellenkeznek. Azok az ügyek azonban, amelyek a jelen törvény értelmében újabb szabályozást igényelnek, ideiglenesen addig, amíg az erre vonatkozó újabb törvények életbe lépnek, az eddig hatályban volt törvényekben szabályozott módon intéztetnek. Ezt a törvényt a minisztérium hajtja végre és haladéktalanul gondoskodik a jelen törvény folytán szükséges törvényjavaslatok előkészítéséről és az országgyűlés elé terjesztéséről. Gépelt tisztázat, Wekerle Sándor miniszterelnök sk. aláírásával. * A törvényjavaslat indokolása: Indokolás a magyar szent korona országainak állami függetlenségéről szóló törvényjavaslathoz. A magyar szent korona országai és az osztrák örökös tartományok között a Habsburg-házból, majd a Habsburg-Lotharingiai házból származó fejedelmeik személyének azonossága folytán évszázadok óta kapcsolat áll fenn. E kapcsolat fennmaradását az 1723 :1. és II. törvénycikkekben szabályozott trónöröklési rend biztosítja. A kapcsolat jogi természete az említett törvénycikkek szerint a személyében közös uralkodó alatt álló országok együttes és elválaszthatatlan birtoklásában, továbbá a kölcsönös védelmi kötelezettségben áll. Nem érinti ez a kapcsolat a magyar szent korona országainak állami függetlenségét, amit az 1723 : III. törvénycikk kifejezetten fenntartott, az 1790 : X. törvénycikk pedig ünnepélyesen megerősített. Az 1848. évi nagy alkotmányreform mit sem változtatott az örökös tartományokkal fennállott perszonáluniónak 1723. évi kialakulásán. Ellenben az 1867. év folyamán a magyar törvényhozás a politikai viszonyok hatása alatt célszerűnek találta, hogy az akkor meghozott 1867 : XII. törvénycikkben a pragmática sanctióból folyó kölcsönös védelem intézményes biztosítására Ausztriával közös ügyeket állapítson meg s ezek intézésének módját szabályozza. E szabályozás alapfeltétele két állam paritásos dualizmusa volt, vagyis az 1867 : XH. törvénycikk 28. §-ának szavait idézve az, hogy : „egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről őfelsége többi országai és tartományai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél" és hogy ,,a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetetlen föltétel a teljes paritás". Minthogy az 1867. évi kiegyezésnek említett alapfeltételét meg fogja szüntetni az eddig egységes osztrák államnak folyamatban levő széttagolódása, amelyet a folyó évi október hó 16. napján kelt osztrák császári proklamáció kilátásba vesz, a gyökeresen megváltozott körülmények között a magyar szent korona országai teljes szuverenitásának az 1867 : XII. törvénycikkben önként elvállalt részleges korlátozása most már
