Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
ez év március 15-től kezdve rendelte el, Ausztriában pedig 1915. augusztus hó 9-én kelt császári rendelet Ausztria egész területére nézve mondta ki az ingatlanok forgalmának ellenőrzését és a hatósági hozzájárulás rendszerének életbeléptetését." (Ezután bemutatja a rendelettervezetet.) L. 55.000/1918. F. M. sz. r., júl. 6., R. T. 1918. 1225-1228. o. — Vö. 142.000/1918. F. M. és Iü. M. r., okt. 8., R. T. 1918. 2367 — 2376. o. és 1918 — 24 — 33. 364. 1918. júl. 13. (23.) — 21. A Salzburgban folyó német—osztrák—magyar gazdasági tárgyalások. Németország és a Monarchia között nem volt megállapodás arra nézve, hogyan folytassák együttműködésüket egy közösen megnyert, győztes háború után. A háború alatt azonban többször felmerült ez a kérdés, mégpedig a szövetség mélyítésének jelszavával. Németország és a Monarchia németbarát körei úgy tervezték, hogy a háború után is fenntartják a központi hatalmak szövetségét, esetleg egy német irányítás alatt álló középeurópai államalakulat formájában. Ezt a német imperializmusra jellemző tervet Magyarországon a német tőkétől függő bankok és a Németországban új piacot látó nagybirtokosok karolták fel. A vezető államférfiak közötti tárgyalások előbb Spaaban, majd Salzburgban folytak. (A Középeurópa-terv részletes kifejtését 1. Naumann, Friedrich: Mitteleuropa. Berlin, 1915. 299. o. — Bírálatát 1. többek között : Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. München, 1923. 171 — 174. o.) Kereskedelemügyi miniszter úr szükségesnek tartja a minisztertanácsot a salzburgi német—osztrák—magyar gazdasági tárgyalásokat illetőleg röviden tájékoztatni. Az osztrák és a magyar kormányok megállapodtak abban, hogy ezen tárgyalásokon az úgynevezett preferenciális 1 rendszer alapján maradnak, amely alapon a tárgyalások eddig folytak ós német részről jövő oly kezdeményezést, mely az uniót 8 célozná, nem fogadnak el. Tervben volt a német kancellár 3 és a külügyi államtitkár 4 Bécsbe érkezése, amikor ezen urakkal együtt a két kormány tagjai és a külügyminiszter úr a gazdasági kapcsolat alapelveit állapították volna meg. Ez mindezideig nem történvén meg, a salzburgi tárgyalások anélkül kezdődtek, hogy a kormányok közt az alapelvek tisztáztattak volna. Ennek következménye volt, hogy a kormányközegek oly utasításokat kaptak, hogy elv; kérdésekbe ne bocsátkozzanak, hanem csak az eddigi alapon folytassák a tárgyalásokat.A Salzburgból érkezett jelentések szerint a német kormány ottani képviselői teljes erővel az uniót követelik, és a tárgyalásokat ily irányba akarják terelni. Egész nyíltan bejelentették, hogy Németország csak. ily megoldást fogadhat el, csupán néhány évi átmenet idejére akarna közbenső vámokat, de ezeket is csak igen korlátolt számban koncedálni. Megbízot1 A vámszerződéseknél a preferenciális rendszer a legnagyobb kedvezmények nyújtását jelenti ; Németország és a Monarchia egymásnak az abban az időben szokásos legnagyobb vámtarifa-kedvezményt biztosították volna. 2 Németország és a- Monarchia közötti vámunió, a németek régi és a háború alatt gyakran hangoztatott kívánsága. 3 Hertling, Georg Gr, . 4 Dr. Kühlmann, Richárd von.
