Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

tekintettel arra, hogy a magyar királyi kormány annak idején még a nyolcadik ilyen egyezmény alapján általa felvehető összeget sem merítette ki teljesen, s így az egyezmény létesítésére tisztán az osztrák császári és királyi kormány részéről az Osztrák—Magyar Banknál támasztott igények kielégíthetése végett volt szükség, felhívta őt, hogy a bankhitelnek osztrák részről ily arányokban való igénybevétele ellen, figyelemmel az ezzel összekötött valutáris veszedelmekre ós arra, hogy az osztrák államkincstár aránytalanul nagyobb mértékben adósodik el a banknál, mint a magyar állam és ez a körülmény a jegybankkérdés megoldásánál is súlyos akadályokat képezhet, forma szerint is foglaljon a magyar kormány nevében állást, előadja, miszerint .1918. április 15-én és 29-én, valamint június 1-ón további három rendbeli újabb, t. i. 12., 13. ós 14. 1.500 millió igénybe ve hetesé re vonatkozó egyezmény megkötése vált szükségessé, mert az osztrák kormány a szükségletek fedezését az Osztrák—Magyar Bank igénybevétele nélkül nem lett volna képes biztosítani. Pénzügyminiszter xir jelenti, hogy az osztrák kormány kényszerhelyzetére való tekintettel nem zárkózhatott el a szóban forgó három újabb egyezmény megkötése elől, egyben azonban megkereste az osztrák császári ós királyi pénzügyminiszter urat, hogy minden lehetőt kövessen el arra nézve, hogy az Osztrák—Magyar Bank további igénybevétele mellőztessék. Az újabb kölcsönöket az Osztrák—Magyar Bank a két kormánynak, úgy, mint az előző ily kölcsönöknél is, a közösügyi szükségletek viselésére fennálló hozzájárulási aránynak megfelelően nyújtja és így mind a három 1.500 millióból külön-külön 546 millió korona esik a magyar kormányra, 954 millió korona pedig az osztrák kormányra. A kölcsönök feltételei megegyeznek a korábbi ilyen 1.500milliós kölcsönök feltételeivel, úgy hogy az 1915. évi július 15-én ós szeptember 16-án, az 1916. évi február 24-ón, május 31-én, szeptember 21-én és november 23-án, az 1917. évi május 19-ón, augusztus 30-án, szeptember 28-án és november 24-én, végül az 1918. évi március 20-án, április 15-én, április 29-én és június 1-ón létesített egyezmények megállapodásai egységes üzletet alkotnak. Kéri, hogy az 1912. LXIII. törvénycikk 17. §-a alapján létesített fenti újabb megállapodásokra vonatkozó ezen bejelentése tudomásul vétessék. A minisztertanács a bejelentést tudomásul vesz Vö. 1918 — 27-3. 357. 1918. júl. 6. (22.) — 33. A Keleti Vasutak részvényeire vonatkozó íij szerződés. Vö. 1916 — 1—67. Pénzügyminiszter úr ismertetvén a „Keleti Vasutak" részvénytársaság ügyét s az ellenvasutakra vonatkozólag létrejött megállapodásokat előadja, miszerint a változott viszonyok folytán új megállapodásokat kellett létesíteni. Az új megállapodások és annak következtében, hogy a régi szerződések legtöbb kikötése az időközben megváltozott viszonyok folytán tárgytalanná váltak, szükségessé tették, hogy a vasút tárgyában a bankcsoporttal fennálló jogviszony is új alapra fektettessék. Az új szerződés, amely felöleli a régi szerző-