Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
hogy azonban az állam nem rendelkezik sem a megfelelő aluminiumszakemberekkel, sem a gyártási szabadalmakkal, sem a szükséges bauxitterületekkel, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a gyárak létesítése mindezekkel rendelkező cég bevonásával történjék. A > Az alumínium- és timföldgyárak létesítése a háborúban tetemes többköltséggel jár. Az Ausztriában és a külföldön már meglévő ilyen gyárak a háború alatt befektetéseiket vagy egészben vagy részben már leírták és ezért a Magyarországon létesítendő gyárak csak akkor lehetnek életképesek, ha legalább a háborús többköltségek terhétől mentesíttetnek olyan módon, hogy a háborús többköltségek visszatérítése csak bizonyos kedvező körülmények között és csak bizonyos móltékben követeltetik. A háborús többletköltségek biztosítása tárgyában tárgyalások vannak folyamatban a császári és királyi hadügyminiszter úrral ós a kérdést a pénzügyminiszter úr úgy kívánná megoldani, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt fennállott árak alapján kiszámított háborús többköltségek fedezésére szükséges mintegy 20 y 2 millió korona és a gyárak béke költségének a magyar államkincstár által fedezendő része fejében mintegy 9 millió koronát, összesen tehát mintegy 29 y 2 , kereken 30 millió koronát, továbbá a költségszámítás megejtése óta bekövetkezett és bekövetkezendő árdrágulásból előálló többköltségek fedezésére szükséges összeget a császári és királyi hadügyminiszter úr a mozgósítási hitel terhére elvállalja, illetve ezeket az összegeket a vállalat rendelkezésére bocsássa. A gyárak létesítésére és üzemben tartására részvénytársaság alapíttatnék, amelynek alaptőkéje a létesítmények bókeköltségóvel és a szükséges üzemi tőkével egyenlő összegben állapíttatnék meg. Az alaptőke 51 %-át a magyar államkincstár, 49 %-át pedig a Pozsonyi Kábelgyár Részvénytársaság jegyezné, amely cég alumíniumot tovább feldolgoz és amelynek érdekében áll, hogy a gyárában szükséges alumínium Magyarországban állíttassék elő. A timföldgyár esetleg földgázüzemre rendeztetnék be, míg a fémaluminiumgyár üzeméhez szükséges tetemes villamosenergia a Riul Mare vízesésnek kiépítésével biztosíttatnék. A császári és királyi hadügyminiszter úrral szemben kikötendőnek tartja továbbá a pénzügyminiszter úr, hogy az Ausztriában létesítendő timföld- és aluminiumgyárak a hadügyminisztériumtól a gyárak termelési képességeinek arányában legfeljebb ugyanoly összegű hozzájárulást kaphatnak, mint amilyet a magyar gyárak kapnak. Minthogy pedig a vízierő kiépítését még a folyó évi április hónap folyamán meg kell kezdeni, mert a téli hónapokban vízművek építése nem folytatható és így a tavaszi hónapok elvesztése az építési határidőket rendkívül kitolná, kéri a minisztertanács előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy a vállalatot az előadott irányelvek szem előtt tartásával a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úrral egyetértőleg létesíthesse és a szükséges megállapodásokat és szerződéseket megköthesse. A minisztertanács a kórt hozzájárulást megadja. * A) A cég kiválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy annak érdekében álljon az, hogy alumínium az országban tényleg előállíttassék. Az alumíniumot gyártó, de tovább fel nem dolgozó cégek mind olyanok, hogy azoknak Ausztriában, Németországban vagy a Svájcban már vannak nagy aluminiumgyáraik és így nincs meg a kellő biztosíték arra, hogy a magyar aluminiumgyár prosperálása egyáltalában üzleti érdekükben áll-e? Ennek
