Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
figyelembe vételével á legmegfelelőbbnek látszik a Pozsonyi Kábelgyár Részvénytársaságnak bevonása, amely cég alumíniumot tovább feldolgoz és amelynek érdekében áll, hogy a gyárában szükséges alumínium Magyarországon állíttassák elő. 316. 1918. ápr. 22. (16.) — 27. Az Országos MunkásbetegsegélyzŐ- és Balesetbiztosító Pénztár igazgatási költségei. A pénzügyminiszter fenti költségeket az 1918. évre 1 005 575 K-ban állapítja meg. 317. 1918. ápr. 22. (16.) — 28. Az államvasutak személyzetének illetmény javítása. L. 1917 — 8-63., 1917 — 30-23., 1917—42 — 28., 1917 — 43-15. A kereskedelmügyi miniszter előterjesztést tesz a MÁV személyzetének illetményjavítására vonatkozólag, ami évi 108735000 K, az 1917¡18. számadási év hátralevő részére pedig 42 585 000 K többletkiadást fog jelenteni. „Ez az illetményfeljavítás egyaránt érintené az államvasutak évi fizetéses, havi-, napidíjas és napibéres, mint munkás személyzetét, de oly módon eszközöltetnék, hogy nem lehet visszahatással az állami tisztviselőkre, amennyiben szorosan alkalmazkodik az államvasutak speciális üzemi és szolgálati viszonyaihoz." Ezután az egyes csoportokra és alcsoportokra vonatkozólag felsorolja az illetményemelés százalékban kifejezett számadatait. „A minisztertanács a kereskedelemügyi miniszter úr javaslatát elfogadja azzal, hogy a háborús segélyekre szánt tételek, mintegy 21,000.000 korona összegben, most nem foganatosíthatók, s az erre vonatkozó kérdés csak az Összes állami tisztviselők ügyével együtt fog elintéztetni. A minisztertanács a javaslathoz azzal járul hozzá, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr újabb 200,000.000 korona fedezetet fog tarifaemelés útján nyújtani." A) A > A MÁV -alkalmazottak ezt a fizetésemelést, a kereskedelemügyi miniszter előadása szerint, a munkásság vezetésével, bérmozgalom szervezése útján vívták ki ; „Az illetmény-feljavítás előzményeit ós részleteit a következőkben ismertetem. A háborús helyzet következtében a magyar királyi államvasutak mintegy 140.000 főnyi személyzete körében szóleskörű, úgyszólván valamennyi személyzeti kategóriára kiterjedő mozgalmak indultak anyagi helyzetük javítása érdekében.
