Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
akkori igazságügyminisztert, nem elégítette ki. Székely lemondott s helyette Balogh vállalta az igazságügyminiszteri tárcát. Érthető, hogy a választójog kiterjesztése ellen harcoló Tisza őt. is megtartotta. A háborút közvetlenül megelőző s a háború idejére eső büntetőjogi törvények az ő alkotásai. 90 Átvette Tisza br. Hazai Samu honvédelmi minisztert is, bizonyára azért, mert magáévá tette a katonai kérdések terén a király és Tisza álláspontját. Egykorú jellemzés szerint „konciliáns" egyéniség volt, aki „éppen ennek a politikailag exponált tárcának élén gyakran enyhítette a katonai kérdések miatti elkerülhetetlen súrlódásokat". 91 Az új miniszterek közül első helyen kell megemlékeznünk a belügyminiszterről, Sándor János egykori főispánról, aki Tisza István sógora volt ; 92 bizonyára nem véletlen, hogy az annyira fontos belügyi tárca viselőjét rokoni szálak is fűzték a miniszterelnökhöz. Mint politikus 1901-ben került be a parlamentbe, Tisza táborába. A közgazdasági képzettségű br. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter 1896-ban mint szabadelvű párti képviselő került be a parlamentbe ; 1910-ben belépett a Munkapártba. 93 A földművelésügyi miniszter, br. Ghillány Imre már Tisza első miniszterelnöksége alatt főispán volt, 1910-ben munkapárti képviselő, később a párt egyik alelnöke lett. 94 Horvát-szlavón-dalmát miniszter gr. Pejacevic Tivadar lett, horvát országgyűlési képviselő, volt horvát bán, nem túlságosan körültekintő politikus, aki azonban érdemeket szerzett a század elején elmérgesedett magyar—horvát viszony megjavításában ; ő közvetített Tisza miniszterelnök és a horvát országgyűlés között. 95 Itt kell megemlítenünk a horvát bánt is, aki ugyan nem tartozott a kormány tagjai közé, de fontos szerepe volt a magyar—horvát kapcsolatok alakításában, s időnként meghívták a minisztertanács ülésére is. A horvát alkotmányt 1912. márc. 31-én a Magyarországtól való elszakadási törekvések hirdetése, a nem kívánt bán személye ellen elkövetett merénylet miatt felfüggesztettek, bán helyett királyi biztos működött. 96 Tisza, miután kormányra jutasakor a horvátokkal megegyezett, br. Skenecz Ivánt javasolta a báni méltóságra. Skerlecz 1896 óta a miniszterelnökségen, majd a királyi kabinetirodában működött ; 1913. novemberében lett horvát bán s mint ilyen mindig Tisza utasításai szerint járt el. 97 Az 1913. június 10-én alakult Tisza-kormányban a világháború alatt kevés személyi változás törtónt. Burián 1915-ben közös külügyminiszter lett T Pejacevic Tivadart a háború kitörése Franciaországban érte, ahol internálták és csak 1916-ban került haza. 1916 januárjáig Tisza helyettesítette, azután pedig dr. Hideghóthy Imre szlavóniai földbirtokos, Szerem megye főispánja, a magyar—horvát államközössóggondolatának szilárd híve lett horvát-szlavóndalmát miniszter. 98 Harkányi János kereskedelemügyi miniszter a Tisza-kormány néhány utolsó minisztertanácsán nem vett részt ; ekkor Teleszky János. helyettesítette. 99 90 Uo. 258., 262. o. és T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon (Magyarpolitikusok) 1914—1929. Bp. 1929. 23—24. o. 9 1 Qratz i. m. II. k. 243., 262. o. 92 Uo. I. k. 406. és I. k. 262. o. 93 Uo. I. k. 348. és Boros i. m. 152 — 153. o. 94 Gratz i. m. II. k. 242. o. és Boros i. m. 135 —136. o. 95 Qratz i. m. II. k. 165., 252., 278. o. 96 Uo. II. k. 251 — 252. o. 97 Uo. II. k. 279. o. és Boros i. m. 385. o. 98 Nádasdy Béla: Az utolsó kísérlet, Bp. 1938. 243. o. 99 L. az I. táblázatot.
