Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
országos sztrájk bontakozott ki, amelyet a szociáldemokrata párt csak nehézen tudott leszerelni, sőt nem egy helyen a kormány katonai erejének beavatkozására is szükség volt. (Nevelő Irén: Néhány adat az 1918 januári tömegsztrájk történetéhez.Párttörténeti Közlemények, Bp. 1958. 2. sz. 99 —125. o.) A sztrájk leverése azonban, amint az alább következő minisztertanácsi jegyzőkönyvi pontból is látjuk, nem jelentette egyúttal a forrad almi irányzat leverését is. Belügyminiszter úr előadja, miszerint — a hozzá beérkezett jelentések szerint — az ország ipari városai s főleg Budapest forradalmi tendenciákkal teljesen alá vannak aknázva. A társadalmi rendet a készülő tömegsztrájkok és forradalmi mozgalmak legkomolyabban veszélyeztetik. Konstatálja, hogy a fronton keresztül sok lázító irat csempésztetik be Oroszországból s a nálunk lévő orosz foglyok nagyban terjesztik a forradalmi propagandát, sőt megállapíttatott az is, hogy „Katonák, testvérek" című lázító nyomtatvány a kaszárnyákba is becsempésztetett. Ezen bejelentései kapcsán s miután ezen aggasztó jelenségeket tótlenül nézni nem lehet, szükségesnek jelzi, a kellő preventív, sőt szükség esetén a megtorló intézkedések megtételét. Ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket már megtett, valamint azokat, amelyeket tenni kellene, hogy a baj megelőztessék, illetve elháríttassék s szükség esetén az államhatalom részére, az esetleges tömegsztrájkok és forradalmi jelenségekkel szemben, a döntő erő feltétlenül biztosíttassék. Kereskedelemügyi miniszter úr előadja, hogy tudomása szerint a vasút is telítve van ily felforgató ideákkal. Ismerteti azokat a preventív intézkedé-. seket, amelyeket a baj kipuhatolására és megelőzésére a főkapitány igénybevételével tett. Igazságügyminiszter úr ismerteti a büntetőjogi felelősség kérdését s felhívja a minisztertanács figyelmét, hogy az ily mozgalmak kimerítik a haderő elleni bűntettek ismérveit s így a 327. § x alapján esetleg a katonai büntetőbíráskodás is igénybe vehető. Gróf Esterházy Móric tárcanélküli miniszter úr bizonyos megteendő intézkedésekre nézve tesz javaslatot, nemkülönben kívánatosnak tartja, hogy a tett és teendő intézkedések a legnagyobb titkossággal kezeltessenek. Honvédelmi miniszter úr közlései után, melyek az általa tett intézkedésekre vonatkoznak, / a minisztertanács a tett intézkedéseket megnyugvással tudomásul veszi s egyben elvileg hozzájárul a belügyminiszter úr által proponált intézkedésekhez, amelyek annyira előkészíttettek, hogy azokat a legrövidebb idő alatt életre hívni lehet, a végleges döntés azonban szükség esetén rendkívüli időben is összehívandó minisztertanácsnak tartatik fenn. Kivonatosan közli : Andics i. m. 54. o. Vö. 1918-8 — 15. és 1918—9 — 22. 1 A katonai büntetőtörvénykönyv 327. §-ának szövege : „Aki az ellenséggel háború idején vagy a 321. §-kezdetén említett időben egyetértésbe bocsátkozik vagy ily, egyetértés nélkül is, akármily cselekményben vagy mulasztásban oly célból válik bűnössé, hogy az ily egyetértés, cselekmény vagy mulasztás által a császári osztrák haderőre vagy valamely azzal szövetséges hadseregre hátrány vagy az ellenségre előny háramoljék, az állam hadereje ellen még akkor is bűntettet követ el, ha az efféle cselekvés módja más bűntett vagy vétség jellegével bírna." (A katonai büntető törvénvkönyv fordítása. Bp. 1888. 191. o. — Vö. 1914-22-4., 2. jegyzet.)
