Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

Határozatot kér arra nézve, hogy az új minisztérium bemutatkozása céljából az országgyűlés összehívását mely napra kezdeményezze. A minisztertanács az országgyűlés képviselőházának folyó évi január hó 31-nek délelőttjére leendő összehívásában állapodik meg, amikor is miniszterelnök úr, a kabinet bemutatkozása alkalmából, programmját ki fogja fejteni. A főrendiházban a kormány ugyanaznap délután fog bemutatkozni. A minisztertanács egyben kívánatosnak jelzi, hogy a választójogi törvényjavaslat sürgősen tárgyalás alá vétessék s e célból a képviselőház által kiküldött bizottság elnöke felkérendő, hogy a bizottságot mielőbb összehívni szíveskedjék. Vö. 1918 — 15—1. 275. 1918. febr. 7. (6.) — 21. Az orosz hatásra országszerte terjedő forradalmi munkáshészülödéselc. Az 1917. oroszországi októberi szocialista forradalom hatása Magyarországon először az 1918. január 14—21 között lezajlott országos munkássztrájk idején mutatkozott meg nagyobb méretekben és határozott formában. Ez a sztrájk mintegy bevezetése volt a proletárforradalom győzelméhez vezető 1918 —1919-i osztály ütközeteknek. A magyar munkásmozgalomban az ún. antimilitarista csoportosmás és a szociáldemokrata párt baloldala reagált legélesebben az orosz forradalom eszméire s erre az útra igyekeztek terelni a háborús szenvedésektől siijtott munkásság minden megmozdulását. Az orosz forradalom és az 1917 decemberében megindult breszt-litovszki béketárgyalások folytán feltartóztathatatlanul terjedt a tömegek békevágya. A dolgozó tömegek számára a béke kivívásáért folytatott küzdelem a finánctőke hatalmával való szembenállást, a demokratikus átalakulás követelését is jelentette. A békeharc a háború harmadik-negyedik évében az osztályharc fő frontja, annak sajátos megnyilvánulási formája volt. 1917 decemberétől kezdve orosz példára felvetődött a munkástanácsok szervezésének eszméje. Ezt követelték az 1918. január 13-án tartott népgyűlések is, igazolva, hogy a munkásság többsége orosz típusú átalakulást kíván. A világ, de különösen a központi hatalmak munkássága élénk figyelemmel kísérte a breszt-litovszki béketárgyalásokat s amikor ott német részről annexiós, a békekötés sikerét veszélyeztető törekvések mutatkoztak, Berlintől Budapestig megmozdult a gyárak munkássága. Ausztriában január 14-én kezdődött a sztrájk, amely ott rövidesen általánossá vált s Magyarországra is átterjedt. Magyarországon Tárcanélküli miniszterek : gr. Esterházy Móric (népjóléti m.) dr. Földes Béla (át menet gazdasági m.) hg. Windischgraetz Lajos (közélelmezési m.) * * * Horvát bán Mihalovic Antal * * * Közös miniszterek : Külügyminiszter Ozernin, Ottokar Gr. (1916. dcc —1918. ápr.) Hadügyminiszter Stöger-Steiner, Rudolf (1717. ápr.— Pénzügyminiszter br. BuriánIstván (1916. dec. —1918. ápr.) {A következő Wckerle-kormány névsorát 1. 1918—17—1., 1. jegyzet.)